Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn tartotta meg szokásos éves beszámolóját az Országgyűlés külügyi bizottsága előtt. A bizottsági ülés azonban szokatlan képet mutatott: az ellenzéki képviselők közül csak a jobbikos Brenner Koloman jelent meg, így a kritikus kérdések kizárólag a bizottság fideszes elnökétől, Németh Zsolttól érkeztek - írta a Telex.
Szijjártó beszámolóját azzal kezdte, hogy szerinte „2025 az Európai Unió elszigetelődésének éve volt”, és úgy vélte, „Brüsszel tevékenysége miatt” az EU ma már nem releváns szereplő a világpolitikában. A miniszter egyszerre állította, hogy az EU-t teljesen kiszorították a békefolyamatokból, miközben szerinte az uniós politikusok aktívan akadályozzák a béketárgyalásokat – e kettősségre Németh Zsolt is rákérdezett.
„Ki a hunyó?” – kellemetlen kérdés Ukrajna békéjéről
Az atlantista beállítottságú Németh egyenesen azt kérdezte:
„Ki az akadálya miniszter úr szerint a békemegállapodás megkötésének: az oroszok, az ukránok vagy Európa? Ki a hunyó?”
Szijjártó válaszában elsősorban a brüsszeli vezetést tette felelőssé, különösen azért, mert szerinte kritizálták Orbán Viktor tavalyi moszkvai és pekingi látogatásait, miközben az ő tűzszüneti és béketárgyalási javaslatai ma már más uniós politikusok részéről is elhangzanak. Oroszország – amely a háborút elindította és jelenleg is kevés érdeklődést mutat a tárgyalások iránt – a miniszter válaszában nem került elő.
Szijjártó azzal is vádolta az EU-t, hogy a háború elején megakadályozott egy amerikai–orosz megállapodást, amely szerinte kedvezőbb lett volna Európának és Ukrajnának.
V4-feszültségek: feszült pillanat a lengyel elnök döntése miatt
Németh a visegrádi együttműködés megingására is rákérdezett, miután a lengyel elnök lemondta a találkozót Orbán Viktorral – részben a miniszterelnök legutóbbi moszkvai útjára hivatkozva. Szijjártó láthatóan feszült testtartással reagált, majd azt mondta:
„V4-ből hárommal az együttműködés új dimenzióba kerül.”
A miniszter arra utalt, hogy Magyarország Szlovákiával és Csehországgal most közelebb áll egymáshoz, miközben a lengyel kapcsolat továbbra is bizonytalan. Németh azonban jelezte: a lengyel fél nemcsak a kétoldalú találkozót, hanem a V4-es külügyi bizottságok egyeztetését is lemondta.
Felmerült a Benes-dekrétumok ügye is
A bizottság elnöke szóba hozta a szlovák kormány új állásfoglalását is, amely megerősíti a Benes-dekrétumok fenntartását, és amelynek akár több milliárd forintos gazdasági hatása is lehet kárpótlási ügyekben. Németh szerint ez ellentmond a jó magyar–szlovák viszonynak, és jelezte: „nem szabad elaludni”.
Szijjártó óvatos választ adott: szerinte csak akkor érdemes megnyitni a kérdést, ha esély van a lezárására.
Energia, szankciók, amerikai vámok – az EU újabb bírálata
A miniszter a meghallgatás során hosszasan bírálta az Európai Unió kül- és gazdaságpolitikáját is:
-
az orosz szankciókat eredménytelennek nevezte,
-
az amerikai vámemelésekről szóló unió–USA megállapodást hátrányosnak tartja,
-
az elektromos autózásra való uniós átállást életszerűtlennek minősítette,
-
és kifogásolta, hogy az EU 2027-től megtiltaná az orosz gázimportot, miközben Magyarországnak 2030 utánra is van szerződése.
Szerinte a magyar külpolitika sikere abban áll, hogy országunk jó viszonyban van Donald Trumppal és Vlagyimir Putyinnal is. Úgy fogalmazott: „Egy közép-európai ország nem kér engedélyt arra, hogy a nemzeti érdekeket érvényesítse.”
Az ülés végén már csak dicséret jutott
A kormánypárti képviselők a meghallgatás végén inkább megköszönték a minisztérium munkáját. Csöbör Katalin szerint Magyarország egyre szerteágazóbb kapcsolatokkal rendelkezik, és nem igaz, hogy elszigetelődött volna. Szijjártó ezzel teljes mértékben egyetértett.
A meghallgatás így végül inkább a külügyminiszter téziseinek megerősítésével, semmint érdemi vitával zárult – Németh Zsolt kritikus kérdései mégis rávilágítottak néhány olyan feszültségpontra, amelyet a kormány általában nem szokott nyilvánosan hangsúlyozni.