Komoly politikai és szakmai vita bontakozott ki a hazai egészségügyi intézmények klimatizáltsága körül. Hegedűs Zsolt közösségi oldalon megjelentetett állásfoglalása szerint a tények és a számok éles ellentétben állnak Takács Péter korábbi állításaival. A politikus kiemelte, hogy a jelenlegi adminisztráció határozottan elhatárolódik a korábbi időszak eseti, utólagos finanszírozásra épülő módszereitől, és strukturális reformot indít a kórházi infrastruktúra megmentésére.
Sokkoló eredményt hozott az országos műszaki felmérés
A Magyar-kormány már az első, májusi ülésén elrendelte a fekvőbeteg-ellátó intézmények hűtési és légtechnikai rendszereinek teljes körű, soron kívüli felülvizsgálatát. A politikai magyarázkodások helyett elrendelt országos műszaki ellenőrzés célja az volt, hogy pontos képet kapjanak arról, hol és milyen mértékben veszélyezteti a hőség a műtéteket, valamint az intenzív ellátást.
A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) által elvégzett állapotfelmérés eredményei kifejezetten aggasztó képet mutatnak a betegellátás biztonsága szempontjából kritikus helyiségekben:
-
402 helyiség (48 százalék) rendelkezik megfelelő, üzembiztos hűtéssel.
-
303 helyiségben (36 százalék) elégtelen kapacitású klímaberendezés üzemel.
-
110 helyiségben (13 százalék) jelenleg is javítás alatt áll a rendszer.
-
20 helyiséget (3 százalék) a hűtés hiánya miatt teljesen kivontak a betegellátásból vagy korlátozottan használnak.
Hegedűs Zsolt szerint ezek az adatok cáfolják Takács Péter azon kijelentését, miszerint a Fidesz-KDNP kormányzás ideje alatt a kiemelt kezelők klimatizáltsága 56-ról 96 százalékra emelkedett volna. A politikus szerint a papíron létező berendezések megléte nem egyenlő az üzembiztos, hőhullámokat is kibíró hűtéssel, így a valóság nem sikertörténet, hanem egy súlyos, örökölt infrastruktúra-válság.
Célozatlan adósságrendezésből folyt a korábbi tűzoltás
A bírálat kitért a korábban emlegetett 3 milliárd forintos hűtés-rekonstrukciós programra is. A KEF hivatalos anyagaira hivatkozva Hegedűs kifejtette, hogy a 2025-ös munkálatokhoz a főigazgatóság nem kapott dedikált költségvetési forrást. A számlákat végül az év végi kórházi adósságrendezés keretéből egyenlítették ki, ami állandó bizonytalanságban tartotta az üzemeltetőket és a kórházakat.
A bírálat szerint a korábbi vezetés stratégiája kimerült a haváriahelyzetek utólagos foltozgatásában és a valós adatok eltitkolásában, miközben a propagandára jutott költségvetési keret.
Július közepéig be kell fejezni a legsürgősebb munkákat
A jelenlegi kormányzat transzparens, tervezhető folyamatokat ígér az egészségügyben. A friss KEF-jelentés alapján a kabinet 3,6 milliárd forint azonnali célforrást különített el a legsürgősebb hűtés-rekonstrukciós feladatok elvégzésére.
A döntés értelmében a kivitelezési munkákra szigorú, július 15-i végrehajtási határidőt szabtak meg. Hegedűs Zsolt hangsúlyozta, hogy a döntéssel a kormány nem posztokkal és kommunikációval kívánja lehűteni a műtőket, hanem felelős, előre biztosított forrásokkal épít fenntartható rendszert a haváriakezelés helyett.
