Alapjaiban írja át a közbeszerzési szabályokat a Magyar-kormány által benyújtott törvénycsomag, amelynek célja az uniós források hazahozatalának jogszabályi megalapozása. A javaslat bevezeti az „átlátható gazdasági szereplő" fogalmát, szigorítja az összeférhetetlenségi szabályokat, és az Integritás Hatóságot is erősebb ellenőrzési jogkörrel ruházza fel.
A tervezet szerint csak olyan cég vehetne részt közbeszerzésen – akár ajánlattevőként, alvállalkozóként vagy alkalmasságot igazoló szervezetként –, amely feltárja tulajdonosi és vezetői körét, illetve annak a szerződés ideje alatt bekövetkező változásait, és amelynek tényleges tulajdonosa a pénzmosás elleni törvény alapján megismerhető. Az ajánlatkérő a bírálat során bármikor további információkat kérhetne a tényleges irányítási viszonyokról. Aki ezeknek nem felel meg, az automatikusan kiesik az eljárásból.
Állami tisztviselők és hozzátartozóik kiszorulnának
A csomag az összeférhetetlenségi szabályokat is szigorítaná: kizárnák azokat a szervezeteket, amelyek meghatározott közjogi vagy állami tisztségviselők, illetve hozzátartozóik tulajdonában állnak. Az érintett körbe tartozna többek között a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke és alelnökei, a kormány tagjai, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, az Alkotmánybíróság és az Állami Számvevőszék elnöke, több nagy hatóság vezetője, valamint a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Országgyűlési képviselőkre a kizárás nem vonatkozna.
A koncessziós közbeszerzéseknél külön szabályok lépnének életbe: ha egy eljárásban csak egyetlen ajánlat érkezik, az eljárás automatikusan eredménytelen lesz, kivéve, ha az ajánlatkérő objektív módon igazolja, hogy a verseny hiánya a piac tényleges szerkezetéből fakad. Az ajánlatkérőknek közzé kell tenniük az előzetes piacfelmérés eredményeit, a kockázatértékelést és a koncesszor befektetéseinek megtérülésére vonatkozó számításokat is.
Erősebb ellenőrzés, több nyilvánosság
A szerződések teljesítési szakaszába is bekerülnének korrupcióellenes feltételek: az átlátható működés, az összeférhetetlenség elkerülése, az alvállalkozók ellenőrizhetősége és a visszaélés-bejelentési lehetőség biztosítása mind kötelező elem lenne. A nyertes pályázóknak törvényi kötelezettségük lenne együttműködni a hatóságokkal a korrupciós kockázatok csökkentése érdekében.
Az Integritás Hatóság jogot kapna arra, hogy nemcsak uniós forrásból finanszírozott, hanem bármely közbeszerzésnél kezdeményezze a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását, amely kötelezően felfüggesztené az érintett közbeszerzési eljárást. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (EKR) a dokumentumok előzetes regisztráció nélkül, ingyenesen elérhetők lennének. Az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződéseknél évente közzé kellene tenni a teljesített szolgáltatások leírását, a kifizetések összegét és a szerződéstől való eltérések adatait – a már futó szerződésekre visszamenőleg is.
