A parlamenti gyakorlat szerint még heteket „pihenhetett” volna, de Orbán Viktor hétfőn meglepő módon személyesen jelent meg az azonnali kérdések óráján. A miniszterelnök legutóbb október 20-án vett részt ilyen ülésen, így arra senki sem számított, hogy ilyen hamar visszatér. A jelenléte láthatóan az ellenzéket is aktivizálta: közbiztonságról, a Szőlő utcai botrányról, a meddőségi ellátásról, a fociválogatott kudarcáról, a Tisza Párt előválasztásáról és még Nagy Feró Kossuth-díjáról is kérdezték - írta meg a Telex.
A kormányfő kemény mondatokkal válaszolt, néha kerülte a konkrétumokat, máskor látványosan visszafordította a támadásokat az ellenzékre. A várva várt „csihi-puhi” ugyan elmaradt, de így is számos látványos jelenet kísérte az egy órás ülést.
Közbiztonság
Elsőként Lukács László György, a Jobbik frakcióvezetője támadta a miniszterelnököt, szerinte vidéken romlik a közbiztonság, nő a lopások és a súlyos bűncselekmények száma. Orbán erre azt mondta: 2010 óta 2573-mal több rendőr van, a feltöltöttség 90 százalékos, és Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa. Pintér Sándor belügyminisztert továbbra is teljes bizalmáról biztosította.
Amikor Lukács felvetette, hogy akkora a baj, hogy vissza kellene engedni a Magyar Gárdát, Orbán elutasította az ötletet, és a tényekkel való vitát hiányolta.
Szőlő utcai botrány
Kálmán Olga a botrányos ügyben arra kérdezett rá, hogy ki falazott a gyermekotthon korábbi igazgatójának, és ki az a „Zsolt bácsi”, akire az áldozatok szerint a háttérben hivatkoztak. Orbán erre azt válaszolta: ő maga is vizsgálatot kért, és ha elkészül, tájékoztatják. Azt ígérte, megkeresik, mely szervek mulasztottak, és miért nem lépett időben a rendőrség.
A későbbi szóváltásban Orbán azt mondta: a javítóintézet vezetője nem önként ment be a dutyiba, hanem letartóztatták, és helyesnek tartja, hogy börtönbe került.
A kézigránátos kiképzési baleset
Gurmai Zita a hét hónapja történt újdörögdi balesetet hozta fel, amelyben egy kormánytisztviselő mindkét kezét elvesztette. Orbán szerint nem civilek kapnak éles lőszert, az érintett nőt pedig „kiképzés alatt álló katonának” kell tekinteni. A vizsgálatot szerinte az ügyészség folytatja, és „a kormány ebben nem illetékes”.
Petesejt-donáció
Szabó Tímea szerint a romló születési számok és a 250 ezer meddő pár miatt engedélyezni kellene a petesejt-donációt. Orbán erre azt mondta: „nem biztos, hogy ami romlásnak lát, az romlás”, hiszen az ingyenessé tett meddőségi kezelésekbe több idősebb nő is bekerült. Azt is elárulta, hogy a kormányon belül „óriási morális vita” van a petesejt- és spermadonációról.
A párbeszédes politikus megjegyzésére – miszerint „nem Semjén Zsolt kreténkedésére kell figyelni” – a miniszterelnök azzal vágott vissza: „ha újabb álhírbotrányt akar, rossz úton jár”.
Nagy Feró Kossuth-díja marad
Barkóczi Balázs szerint Nagy Feró méltatlanná vált a díjra, miután a Szőlő utcai ügy áldozatairól azt mondta, hogy „mindenki jól járt”. Orbán azonban kijelentette: soha, senkitől nem vonnak vissza állami művészeti díjat, így Nagy Feróét sem.
A miniszterelnök odaszúrt a DK-nak is: ha „gusztustalanság” volt, akkor nézzenek maguk mögé, ahol Gréczy Zsolt ül.
Migráns munkavállalók és bérek
A Jobbik szerint „céges rabszolgahajcsárok” hoznak Magyarországra kizsigerelt vendégmunkásokat. Orbán erre azt mondta: a külföldiek nem vehetnek el magyar munkát, és csak engedéllyel dolgozhatnak. Szerinte Európában sehol nem ilyen alacsony a külföldi dolgozók aránya, mint Magyarországon (2,8 százalék).
A miniszterelnök megígérte: csak akkor lesz 1 millió forintos átlagbér, „ha a Fidesz marad kormányon”.
A foci is téma lett
Toroczkai László Csányi Sándor felelősségét firtatta a magyar futball összes bajáért, sőt börtönt is emlegetett az OTP-vezérnek. Orbán szerint méltatlan ez a hangnem.
A miniszterelnök azt is hozzáfűzte: a fociról szerinte „nem a parlamentben kell beszélni”, de mivel vereség után valakinek mégis meg kell szólalnia, ezért kommentálta az írek elleni kudarcot.
A Tisza Párt előválasztása és a kétpártrendszer
A miniszterelnök ismét arról beszélt: Magyarországon mindig is két nagy politikai karakter volt – baloldal és jobboldal –, és szerinte nincs annyi minőségi ember, hogy több komoly párt is létrejönne. A Tisza jelöltjeit baloldaliaknak és „brüsszelieknek” nevezte.
