Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes törvényjavaslata alapján a kormány 180 nappal meghosszabbítaná a háborús veszélyhelyzetet, így az 2026. május 13-ig lenne érvényben. A lépést az orosz–ukrán háború indokolja, amely továbbra is humanitárius és gazdasági kihívásokat okoz Magyarország számára.
Mivel indokolják a hosszabbítás?
A kormány szerint a háború a második világháború óta nem látott humanitárius helyzetet idézett elő. A menekültek ellátása, a gazdasági hatások kezelése és a nemzetbiztonsági kockázatok miatt gyors és rugalmas döntéshozatalra van szükség.
A javaslat indoklása kiemeli, hogy a veszélyhelyzet meghosszabbítása biztosítja az eszközöket:
- a menekültek támogatására és elhelyezésére,
- a gazdasági következmények enyhítésére,
- valamint a védelmi és biztonsági feladatok összehangolására.
Rendeleti kormányzás lehet a választás idején
Az Alaptörvény 51. cikk (3) bekezdése alapján a fideszes többségű Országgyűlés adhat felhatalmazást a kormánynak. Ennek elfogadásával az Orbán-kormány május közepéig rendeletekkel irányíthatna, és egyes törvények alkalmazását felfüggeszthetné.
Fontos változás, hogy 2026. január 1-jétől lép hatályba az Alaptörvény tizenötödik módosítása, amely szerint a kormány csak parlamenti felhatalmazással adhat ki törvénytől eltérő rendeleteket.
A választás kiírásáról Sulyok Tamás köztársasági elnök dönt, Orbán Viktor szerint április 12. lehet a szavazás napja. Amennyiben a javaslatot elfogadják, a kampány és a választás is a háborús veszélyhelyzet körülményei között zajlik majd.
A kormány először 2022-ben vezette be a háborús veszélyhelyzetet, közvetlenül azután, hogy Orbán Viktor újraválasztott miniszterelnökként esküt tett. Azóta többször meghosszabbították, mindig az orosz–ukrán háborúra hivatkozva.
