Energetikai tanúsítványokra hivatkozva állítja Hadházy Ákos, hogy a Hatvanpusztán épült új ingatlanok egy része lakóépületként funkcionál. A független országgyűlési képviselő a Facebookon számolt be arról, hogy három tanúsítványt talált meg nyilvános adatbázisokban a birtokon található négy új épület közül.
Mint írta, a nyugati, L alakú épület a dokumentum szerint lakóépület, amelyről korábban belső videófelvételeket is látott, és ezek is megerősítették szerinte a lakófunkciót. A keleti kisebb épület az „egyéb, be nem sorolható” kategóriát kapta. Ezzel kapcsolatban a HVG korábban azt írta, hogy az egykori cselédlak helyén egy galériázott könyvtárszoba épül, középkori hangulatot idéző kandallóval.
A másik keleti L alakú épületet „ipari épületként” sorolták be, raktár funkcióval. Hadházy állítása szerint itt egy nagy méretű konyha, étterem és közösségi terek kaptak helyet, sőt egy föld alatti hűtőkamrát is kialakítottak. A negyedik épület energetikai tanúsítványát – amely szerinte a tiszti lak, és Orbán Viktor családjához köthető – nem találta meg.
Tanúsítvány: csak lakóépülethez kötelező
A képviselő hangsúlyozta: energetikai tanúsítványra alapesetben csak lakóépületek esetében van szükség, mezőgazdasági üzemekre ez nem kötelező. Ezért szerinte a dokumentumok önmagukban is cáfolják azt a kormányzati állítást, miszerint Hatvanpuszta kizárólag gazdasági célú fejlesztés lenne.
Orbán Viktor az elmúlt hetekben több interjúban is beszélt Hatvanpusztáról, hangsúlyozva, hogy a birtokot az édesapja vásárolta, és nem miniszterelnöki rezidenciaként funkcionál, hanem egy felújított gazdaságként. Hadházy szerint azonban a lakófunkciót igazoló dokumentumok más képet mutatnak.
A tanúsítványokban szereplő információk alapján az épületek újonnan épített egységeknek minősülnek, ugyanakkor az egykori főúri birtok műemlékvédelem alatt áll. Ez újabb kérdéseket vet fel az építkezés jogszerűségével kapcsolatban. Korábban több forrás is arról számolt be, hogy a régi épületeket teljes egészében lebontották.
Kormányzati reakció: példás műemlékvédelem?
A kormány részéről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter reagált a kérdésre. A szerdai kormányinfón úgy fogalmazott: „nehéz lenne jobb példát találni műemlékvédelemre”, mint a Hatvanpusztán végzett munkák.
A nyilvánosságra került dokumentumok ugyanakkor ellentmondani látszanak ennek az állításnak. A vita tehát folytatódik arról, hogy a felújítások mennyiben felelnek meg a műemléki és funkcionális előírásoknak, illetve milyen célokat szolgálnak valójában az új épületek.
