Kedden hatályba lépett az a törvénymódosítás, amely lehetővé teszi, hogy a gyámhatóság már a terhesség ideje alatt döntést hozzon arról, a születendő gyermek hazavihető-e a kórházból – derül ki a "Magyarország versenyképességének javítása érdekében" elfogadott salátatörvényből.
Az új szabályozás szerint ha a gyermekjóléti alapellátás a várandósság idején olyan körülményeket tár fel, amelyek a gyermek testi, lelki vagy erkölcsi fejlődését veszélyeztetik, és ezeket a problémákat nem sikerül orvosolni, akkor a gyámhatóság még a baba megszületése előtt dönthet a sorsáról - írta a Telex.
A törvény kimondja:
„Ha a gyermekjóléti alapellátás a születendő gyermeket veszélyeztető körülményeket tár fel, és azokat a gyermekjóléti alapellátás keretében nem sikerül megszüntetni, a gyermekjóléti központ javaslatára a gyámhatóság – a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint – hivatalból vizsgálja, hogy a gyermek szülei gondozásában történő nevelkedése veszélyezteti-e a testi, értelmi, érzelmi, illetve erkölcsi fejlődését.”
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha például az anya életkörülményei, életvitele vagy pszichoszociális helyzete nem változik a terhesség során, akkor a gyermek már a születése pillanatában állami gondozásba kerülhet. A gyermekjóléti központnak a terhesség legkésőbb 31. hetéig kell jeleznie, ha ilyen veszélyeztető állapotot észlel, ezt követően javaslatot tesz a gyámhatóságnak a kiemelésre.
A TASZ véleménye
Boros Ilona, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza szerint a törvény célja akár hasznos is lehetne, ha valóban a megelőzésre és a segítségnyújtásra helyezné a hangsúlyt:
„Önmagában jó lenne, ha az alapellátás már a terhesség alatt foglalkozna az anyával és a gyermekével, és így időben tudnának beavatkozni, ha erre szükség van.”
A jogász azonban attól tart, hogy a gyakorlatban nem ez fog történni. Szerinte a módosítás megkönnyítheti a családok alkalmatlanná nyilvánítását, így nőhet azok száma, akik már a szülészeten elveszítik gyermeküket.
A TASZ jogásza szerint nem a szabályozás szigorítására, hanem az ellátórendszer fejlesztésére lenne szükség. Úgy látja, hogy nem a túl későn meghozott gyámhatósági döntés miatt maradnak a babák a kórházban, hanem mert nincs elég nevelőszülő, aki el tudná látni őket.
Megelőzés, támogatás helyett
A jogszabály egyik újítása, hogy már a terhesség alatt meg kell kezdeni a megfelelő gyám keresését, ha a szakemberek úgy látják, a szülők nem lesznek alkalmasak a gyermek nevelésére. Ez akár pozitív változás is lehetne, ha a rendszer valóban képes lenne családtagot, vagy legalábbis személyesen ismert, megbízható gyámot kijelölni – véli Boros Ilona.
A szakember ugyanakkor aggasztónak tartja, hogy a törvénymódosítás előkészítése során nem kérték ki a gyermekvédelmi szakemberek véleményét, holott a jogszabály közvetlenül érinti a területen dolgozókat.
A TASZ jogásza arra is felhívta a figyelmet, hogy a megelőzéshez szükséges támogatások sokszor elmaradnak, pedig a várandósság időszaka még lehetőséget adna arra, hogy a szülők segítséget kapjanak, és képesek legyenek gyermeküket megtartani.