393.93 Ft

368.88 Ft

Támogatás

Kiemelt kategóriák

Belföld
Gazdaság
Külföld
Kultúra
Sport
Tech
Életmód
Autó

További kategóriák

Szórakozás
Belföld

Magyarország nyitott a kelet-nyugat együttműködésre

10perc.hu/MTI
2024. 03. 19.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország a kelet-nyugati együttműködést nem kockázatként, hanem hatalmas lehetőségként tekinti.

Magyarország nem fenyegetésként, nem kockázatként, hanem hatalmas lehetőségként tekint a kelet-nyugati együttműködésre, amelyből minden fél sokat profitálhat - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bangkokban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a thai tőzsde által rendezett konferencián mindenekelőtt az utóbbi évek súlyos kihívásait taglalta, emlékeztetve, hogy többször is teljesen a feje tetejére állt a világgazdaság, zavarok keletkeztek a status quoban.

Rámutatott, hogy az ukrajnai háború és az arra válaszul elrendelt szankciók nyomán nagy ütést kapott az eurázsiai együttműködés, és összeomlott a fejlett nyugati technológiák és az orosz energiahordozók kombinációjára épített növekedési modell, az égbe szökő infláció pedig nehéz helyzetbe hozott számos országot, függetlenül attól, hogy felelősek-e a helyzet kialakulásáért.

Szavai szerint ezt követte a közel-keleti konfliktus, amelynek következtében veszélybe került a hajózás biztonsága a Vörös-tengeren, így a hosszabb és drágább útvonalakra kellett áttérniük a teherhajóknak.

Mindez különösen rosszul érintette a világgazdaságba mélyen integrálódott Magyarországot, amely a világ tíz legnyitottabb gazdasága között van, ahol az export a bruttó hazai termék (GDP) nagyjából 85 százalékát teszi ki.

Így nagyon nehéz helyzet állt elő, az energiaimport költsége a korábbi hétmilliárdról 17 milliárd euróra nőtt, az infláció a megszokott két százalék körüli szintről 27 százalékra ugrott, és mindez kizárólag külső hatások miatt - hangsúlyozta.

Ráadásul - mint kiemelte - az Európai Unió arra jutott, hogy ez kiváló alkalom "a nemzetközi fősodorral szembemenő, konzervatív, patrióta" kormány megszorongatására, ezért befagyasztották a hazánknak járó forrásokat.

De túléltük, és az idei év jóval könnyebb lesz, az energiaárak csökkentek, sikerült leszorítani az inflációt, részlegesen feloldották az EU-s forrásokat, visszatért a gazdasági növekedés - sorolta.

Szijjártó Péter beszédében kifejtette, hogy éles verseny zajlik világszerte a beruházásokért, de több oka is van annak, hogy miért a legjobb döntés épp Magyarországon beruházni.

Elsőként az Európában egyedülállóan stabil politikai rendszert említette, a tizennégy éve zajló egypárti, kétharmados kormányzást. Továbbá kitért a jelentős beruházásösztönző támogatásokra és a kontinens legalacsonyabb adókulcsaira is.

Beszámolt a kormány stratégiájának sikeréről, amelynek révén Magyarország fontos találkozási ponttá vált a keleti és a nyugati vállalatok számára.

Hazánk érdekelt a civilizált kelet-nyugati együttműködésben, s kedvezőtlennek tartja a világ ismételt blokkosodásának irányába mutató fejleményeket, minthogy a történelmi tapasztalatok szerint ezen mindig rajtavesztett.

"De mikor erről beszél valaki Európában, akkor még a külügyminiszterek körében is három opciója van: az oroszok barátjának, Putyin kémjének vagy a Kreml propagandistájának minősítik" 

- fogalmazott.

"Mi a kelet-nyugati együttműködésre nem fenyegetésként, nem kockázatként tekintünk, hanem óriási lehetőségként, amelyből sokat profitálhatunk" - tette hozzá.

A miniszter megerősítette, ha betartják a szabályokat, Magyarországon minden vállalat zavartalanul működhet, attól függetlenül, hogy honnan érkezett.

Tavaly sikerült megduplázni a 2022-es 6,5 milliárd eurós beruházási rekordot, és a működőtőke 82 százaléka keletről érkezett, leginkább Kínából és Dél-Koreából. Eközben a projektek száma alapján Németország és az Egyesült Államok állt az élen, ez jól demonstrálja a helyzet kiegyensúlyozottságát.

A miniszter az autóipart hozta fel példaként a kelet-nyugati együttműködésre építő stratégia eredményeire. Németországon és Kínán kívül csak Magyarországon van jelen gyártóbázissal mindhárom német prémium autómárka, emellett a Stellantis és a Suzuki is termel hazánkban, a kínai BYD pedig itt építi fel első európai gyárát.

Ezzel párhuzamosan nagy számban érkeznek a keleti beszállítók, és Magyarország a világ egyik legnagyobb elektromos akkumulátorgyártójává lépett elő - fűzte hozzá.

Szijjártó Péter a kölcsönös tiszteleten alapuló kétoldalú kapcsolatokat is méltatta, s kijelentette, hogy a magyar kormány nem avatkozik be mások belügyeibe. "Elutasítjuk a nemzetközi politika mai működési módját, ahol egyesek azt gondolják, hogy okosabbak mindenkinél, és jobban tudják, hogy másoknak hogyan kellene élniük" - mondta.

Tavaly 730 millió dollárral rekordot döntött a magyar-thai kereskedelem, beruházások zajlanak kölcsönösen, továbbá a turisztikai számok is megduplázódtak, ezért tájékoztatása szerint egy budapesti járat indításáról próbálja majd meggyőzni az AirAsia légitársaság vezetőit.

Főkép forrása:
Szijjártó Péter Facebook oldal

További cikkek