Új elnököt választott a Pedagógusok Szakszervezete. Totyik Tamás 2023. július 1-től öt évig tölti be a tisztséget. A jövendőbeli elnök arról is beszámolt a penzcentrum.hu portálnak adott interjújában, hogy miért olyan nehéz ma mozgósítani a pedagógustársadalmat Magyarországon.
Az utolsó adatok szerint összesen több mint 18 ezren jelentkeztek idén pedagógusképzésre, ami hatezerrel több, mint 2022-ben. Az osztatlan tanárképzéssel továbbra is nagyon nagy gond van, különösen a természettudományos tantárgyak terén. Alig jelentkeztek fizikára, kémiára, de a matematikánál is minimális emelkedés tapasztalható.
„Növekedés a gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusok, pszichológusok és az óvodapedagógusok képzésében mutatkozik. De az eddigi információk szerint az emelkedés fő gerincét az adja, hogy eltörölték a minimális ponthatárokat. Így nehéz megállapítani a jelentkezők pontos összetételét, hiszen azt majd a felvett hallgatók száma fogja meghatározni” – állította Totyik Tamás.
Ráadásul a jelenlegi munkaterhelés nemhogy növelné, hanem még csökkenti is a pálya vonzerejét. Azt a munkát, amit bele kell tenni a felkészülésbe egy-egy tanórához, meg a gyerekekkel történő foglalkozásra, azt az oktatásban nem fizetik meg, a versenyszférában töredék energiabefektetésre jóval magasabb fizetést kapnak a dolgozók.
Például Romániában heti 18 óra a tanítással lekötött munkaidő, és nettó 50 euróval magasabb egy pályakezdő fizetése. Ennek ellenére ott 150 ezren kimentek az utcára, ez is mutatja, hogy nagyon komoly gond van. Azt is tudjuk, hogy Békésből átjárnak Arad megyébe tanítani magyar pedagógusok, mert megéri nekik.
Alig jelentkeztek fizikára, kémiára a fiatalok, de a matematikánál is minimális emelkedés tapasztalható, ezért egyre jobban elidősödik a szakma Fotó: Pixabay
A következő öt évben 22 ezerrel többen fognak nyugdíjba menni, mint ahányan pályára állnak majd. Ez egy nagyon komoly érvágás lesz. Elsősorban a pályaelhagyókat kellene visszacsábítani.
„Két irány van: az egyik az, hogy iskolákat zárnak be, ami egyébként a kormány feltett szándéka. Erre uniós forrásokat is kaptak azért, hogy kipróbálják az iskolaközpontok létrehozását. 35 iskolát fognak kijelölni erre. Ezzel azonban nem lehet gyökeresen megoldani a problémát. Itt jön képbe a másik irány, vagyis az, hogy a versenyszférához hasonló fizetéseket kell adni a köznevelésben a munkaterhek csökkentése mellett. Ezzel a pályaelhagyókat is vissza lehet csábítani” – mondta a PSZ jövendőbeli elnöke.
Úgy véli, a kormány által előrevetített béremelési ciklusnak biztosítania kéne, hogy a köznevelésben dolgozó pedagógusok átlagbére 2025-re elérje a diplomás átlagbér 80 százalékát, és 2030 végéig meg is maradjon ezen a szinten. Ugyanakkor nem látják a 2024-re benyújtott költségvetési tervezetben ennek a béremelésnek a nagyságrendjét.
A kormány állítása szerint legalább 25 százalékról lenne szó, ezzel szemben 9 százalékos növekedés van a Klebelsberg Központ bérelem-kiadásainál meghatározva. Több mint 20 százalékos inflációnál ez nevetséges, ráadásul az Európai Bizottságnak (EB) tett ígéretét sem tudja tartani a kormány.
„A béremelést kiszámíthatóvá kellene tenni a kollégák számára. A bértáblát kellene visszaállítani azzal a kritériummal, amelyet az EB is meghatározott a pályakezdőknél: vagyis, hogy mindig a diplomás átlagkeresetek arányában kellene emelni a pályakezdők bérét. Viszont, ha a diplomás átlagkeresetek nyolcvan százalékára akarja feltornászni két éven belül a kormány a pedagógusok fizetését, akkor kb. hetven százalékos béremelés kellene” – tette hozzá Totyik Tamás.
