Kolozsváron az ingatlanárak magasak, egy átlagos munkavállalónak 15 és fél évig kell dolgoznia egy lakásért, míg Bukarestben és Temesváron kedvezőbb a helyzet, Brassóban és Nagyváradon középutas az ár/jövedelem arány - írta a Maszol. Ezzel szemben Magyarországon – főleg a jelenlegi növekvő árak mellett – ez az időszak minimum 10-15 évben mérendő.
Nézzük, hogy miként alakulnak a román és a magyar lakásárak jelenleg
Kolozsvár ingatlanpiacán az elmúlt évek során jelentős áremelkedés figyelhető meg, ahol az új és régi lakások négyzetméterenkénti ára egyaránt eléri a 2600 eurót (1 millió forintot), ami magasabb, mint Bukarestben. A helyi Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint Kolozs megyében a bruttó átlagfizetés 7296 lej (570 ezer forint), ami nettóban körülbelül 4200 lejt (328 ezer forint) jelent.
Egy átlagos 60 négyzetméteres lakás vételára itt körülbelül 156 ezer euró, vagyis közel 780 ezer lej (kb. 60 millió forint), ami azt jelenti, hogy egy átlagos munkavállalónak több mint 15 éven keresztül kellene spórolnia fizetését, hogy megvásárolhassa.
Az egyik román pénzügyi összehasonlító portál szerint a legkedvezőbb jelzáloghitel esetén is egy ilyen lakás megvásárlása hatalmas anyagi terhet ró a vevőre. A minimális előleg 117 ezer lej lenne (kb. 9,1 millió forint), és a teljes visszafizetendő összeg meghaladná az 1,6 millió lejt havi részletekben. Ehhez legalább 11 657 lejes (kb. 912 ezer forint) havi nettó jövedelem szükséges, ami sokak számára elérhetetlen.
Ezzel szemben Bukarestben az ingatlanárak jóval kedvezőbbek
Az újépítésű lakások átlagára négyzetméterenként 1824 euró (709 ezer forint), míg a régieké 1771 euró (689 ezer forint). A fővárosban magasabbak a fizetések is; a bruttó átlagfizetés itt eléri az 8253 lejt (kb. 646 ezer forint). Egy bukaresti munkavállalónak így kevesebb, mint tíz év alatt van lehetősége saját lakást vásárolni.
Brassóban és Nagyváradon közepes árakkal és fizetésekkel találkozhatunk. Brassóban egy lakás négyzetméterenkénti ára körülbelül 1900 euró (739 ezer forint), míg Nagyváradon ez az érték csupán 1550 euró - azaz kb. 602 ezer forint. Mindkét városban egy átlagos munkavállalónak több mint tizenhárom évig kell dolgoznia saját otthona megvásárlásáért.
Sepsiszentgyörgyön viszont az új építésű lakások drágábbak, itt a négyzetméterenkénti ár elérheti az 1800-2000 eurót is - azaz akár a 778 ezer forintot is. Az erdélyi városban 192 havi átlagbérnek felel meg egy 60 négyzetméteres újépítésű lakás ára, egy régi azonban kijön 112 teljes fizetésből. Ekkora különbség sehol máshol nincs a régi- és az újépítésű ingatlanok ára között.
Temesvár kiemelkedik kedvező piaci helyzetével
Itt egy hasonló méretű lakást már kilenc év alatti megtakarításból lehet finanszírozni.
Az ingatlanárak és fizetéseket összevetve Temesvár bizonyul az ország nagyvárosai között a legmegfizethetőbbnek.
A KSH legfrissebb jelentése szerint Magyarországon az elmúlt nyolc év során több mint két és félszeresére emelkedtek a lakásárak, ami európai viszonylatban is az egyik legmagasabb. A használt lakások értéke eleinte még 3,9 százalékkal emelkedett, de a következő negyedévben már 2,2 százalékos csökkenés jellemezte.
2023-ban az ingatlanok átlagos vételára 57 millió forint volt
A használt lakások átlagos négyzetméterára Budapesten november első hetében 943 ezer forint volt, az új lakóingatlanoké pedig 1,3 millió forint. A vármegyeszékhelyeken a legmagasabb árat Győr, Veszprém és Debrecen mutatja, míg Salgótarjánban és Békéscsabán a legalacsonyabbak az átlagos négyzetméterárak. Az újépítésű házak beruházói 1,2-1,5 milliós négyzetméter árat szeretett volna elérni, ez sikerült is a piac tetőzésekor, mostanra viszont nagyjából egymillió forintra szorult vissza az újépítésű négyzetméter-ár, ezt a csökkenést pedig követi a használtpiac is.
2024-ben folytatódhat az ár-olló kinyílása, azaz a régebbi használt ingatlanok ára hosszútávon várhatóan jelentősen elszakad majd az új ingatlanokétól. Az ingatlanok reálértékét tekintve hosszú távon kisebb méretű növekedésre számíthatunk, ezt azonban nagyban meghatározza az infláció mértéke.
Az ingatlanárakat az is befolyásolja, hogy 2024-re több állami kedvezmény is megszűnt vagy átalakult.
Eltűnt a CSOK korábbi formája, helyét a CSOK Plusz vette át január elsejétől. Az új hitelkonstrukció 15, 30 vagy akár 50 milliós formában is elérhető, a kormány egyszerre kombinálta kamattámogatással és tartozás-elengedéssel. A CSOK Plusz a falusi CSOK-kal és a megváltozott feltételekkel bíró babaváró hitellel együtt is igényelhető. Ennek köszönhetően a kereslet a 2024-es esztendőben várhatóan tovább erősödik majd.
