Mintegy kétezer évesre becsült mikvét, vagyis zsidó rituális fürdőt tártak fel Izrael déli részén, Kirjat Gatban. A leletet az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) jelentette be. A kutatók szerint a fürdő egy addig ismeretlen ókori településen működhetett. Az épségben fennmaradt, 25 tonnás építményt egy darabban emelték ki a földből.
A mikvére az építkezések megkezdése előtti leletmentő ásatáson bukkantak. A tervek szerint a munkálatok befejezése után visszaszállítják Kirjat Gat új, Kármé Gat nevű lakónegyedébe, és egy parkban állítják ki.
Acélgerendákra emelt medence
A kiemelés több lépésben zajlott. A szakemberek először körbeásták a fürdőt, hogy minden oldalról hozzáférjenek, majd aláfúrtak, és acélgerendákat helyeztek alá, hogy leválasszák a talajról. Ezt követően hatalmas daruval, előre kidolgozott tervek alapján emelték ki a kőmedencét. A mikve szokatlanul széles volt, közel négy méteres, ezért megfelelő szállítójárműre is szükség volt.
Külön gondot jelentett a falakat borító ókori vakolat, amely érzékenyen reagált az emelés és a szállítás rezgéseire. A restaurátorok gézzel és ragasztóanyagokkal fedték be, majd habbal erősítették meg az egész építményt, hogy a vakolat ne váljon le. A 24.hu beszámolója szerint a fürdőt átmenetileg a mintegy húsz percnyi távolságra fekvő Bét Guvrinben lévő raktárba vitték. A szállítás idejére lezárták az utakat, és kísérőjárművek haladtak a teherautó előtt és mögött.
Elhagyott, majd újra benépesített település
A települést, ahol a mikve állt, a jelek szerint az i. sz. II. században, a Bar Kohba-felkelés idején hagyták el. Mintegy 500 évvel később, a bizánci korban ismét benépesítették, feltehetően mások. Az ásatás vezetői, Elena Kogan-Zahavi, Majan Margulisz és Szira Lifsic szerint a lelőhely a környék régészeti képét is módosítja.
„Ezen a területen ez az első és eddig egyetlen ismert zsidó település.” – közölték az ásatás vezetői.
Elmondásuk szerint a Júdeai-alföldön számos római kori zsidó település ismert, a Júdeai-alföld és a Negev északi része közötti átmeneti vidékről azonban eddig nem tudtak ilyenről. A leletmentő ásatáson a mikve mellett kőből készült edények is előkerültek. Ezeket a zsidók széles körben használták abban az időben, mert könnyen megőrizték a kóserségüket: a vallási törvények szerint nem voltak kitéve rituális tisztátalanságnak.
A feltárásból nem derül ki, mekkora lehetett az addig ismeretlen település, és hogy folytatódik-e a kutatás a környéken. Az sem ismert, mikor kerülhet a mikve a végleges helyére.
