A legrangosabb szakmai elismerést kapta meg Lovász László matematikus. A budapesti Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszorának, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanárának, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökének és az izraeli Avi Wigdersonnak, a princetoni Fejtett Tanulmányok Intézete munkatársának ítélte oda 2021-ben az Abel-díjat a Norvég Tudományos Akadémia.
A testület elnöke, Hans Petter Graver ma jelentette be Oslóban, hogy a két matematikus kapja idén az elismerést meghatározó jelentőségű munkásságukért az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika terén, és szerepükért abban, hogy ezek a modern matematika központi területeivé válhattak.
A matematikusok Nobel-díjaként emlegetett, 2002-ben alapított Abel-díjat a norvég kormány finanszírozza, és 7,5 millió norvég korona (271 millió forint) pénzjutalommal jár. A díjazottak kiválasztása a nemzetközileg elismert matematikusból álló Abel Bizottság ajánlásán alapul.
„Mindig is az izgatott, hogyan lehet a különböző tudományterületeket összekapcsolni: ezért kezdtem el annak idején az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika összefüggéseivel foglalkozni. Wigdersonnal, akivel jól ismerjük egymást, de nem vagyunk rendszeres munkakapcsolatban, ugyanannak a területnek a két oldalán állunk, kicsit eltérő fókuszból tekintünk a tudományra” - mondta el az MTI-nek Lovász László matematikus.
Elárulta, noha a gráfelmélet állt a gondolkodása és kutatása középpontjában, mindig is érdekelte a számítógép-tudomány, már akkor is, amikor még Magyarországon csak a csírái voltak meg. Mint mondta, a gráfelméletnek a számítógép-tudománnyal való kapcsolatán kívül a matematika hagyományos fejezeteivel való kapcsolata is mindig izgatta. Két éve jelent meg egy könyve, amelyben a gráfelméletet a geometriával kapcsolta össze. Jelenlegi munkái közül kiemelte közös projektjét Barabási Albert László fizikussal, akivel egy közösen elnyert európai uniós pályázaton a nagy hálózatok dinamikájával foglalkoznak.
