Tizenhét németországi vállalat vezetője, köztük az Audi, a Mercedes-Benz, a BMW, a Porsche és a Siemens, nyílt levélben szólította fel a német kormányt, hogy haladéktalanul hajtsa végre a versenyképesség javítását célzó, korábban tett politikai ígéreteit, elsősorban a szociális ellátások megszorításával. A hétvégén nyilvánosságra került levelet a bajorországi és baden-württembergi tartományok nagy ipari szereplői írták alá, akik szerint Friedrich Merz kancellár jobbközép koalíciója eddig semmit nem teljesített abból a reformprogramból, amivel 2025 májusától elnyerték az üzleti elit bizalmát -írja az Economx.
Ritkán szólnak bele ilyen nyíltan a politikába
A levélben a Mercedes-Benz, az Audi, a BMW, a Porsche, a ZF, az Eberspächer és a Siemens mellett több fém- és villamosipari munkaadói szervezet is aláírói között szerepel. A versenyszféra ilyen mértékű, nyilvános számonkérése Németországban is szokatlan, korábban hasonló nyílt fellépésre az EU-s parlamenti választások előtt volt példa, amikor a nagyvállalatok a szélsőjobboldali AfD elleni szavazásra szólították fel a munkavállalókat. A feldolgozóiparban közben havonta 15 ezren veszítik el a munkahelyüket, ami tovább növeli a nyomást a kormányon. A vállalatvezetők üzenete egyértelmű: elég az ígérgetésből, és az őszi politikai döntésektől függ, hogy a nagyvállalatok az anyaországban maradnak-e, vagy kedvezőbb gazdasági körülmények közé mentik át a beruházásaikat és a termelésüket.
Magas munkaerőköltségek és szociális terhek állnak a középpontban
A levél szerint a német vállalatokat egyszerre nyomják az energiaárak, a kiélezett nemzetközi verseny, a változó gazdasági környezet, és leginkább a magas munkaerőköltségek, illetve a szociális rendszer rájuk nehezedő terhei. Az iparban szinte nincs olyan szereplő, amelyik ne jelentett volna be racionalizálási stratégiát, termeléskiszervezést vagy gyárbezárást, több ezer fős leépítésekkel. A cégvezetők szerint a munkahelyek és a németországi befektetések csak akkor maradhatnak meg, ha az állam cserébe drasztikus társadalompolitikai megszorításokról dönt.
A vállalatok elsőként a munkaerőköltségek csökkentését sürgetik az uniós szinten is magas, 42 százalékos társadalombiztosítási járulék visszavágásával, ami érdemben szűkítené az állami nyugdíjkifizetések forrásait is. Ugyanakkor leszögezték: újabb járulék- vagy adóemelésekről szó sem lehet, a kormány a bőkezű szociális kiadásokon spóroljon, ne az adófizetőkön. A levél élesen bírálja azt is, hogy jelenleg naponta legfeljebb 10 órát lehet dolgoztatni az alkalmazottakat, ezért a munkaidőkeret rugalmasabbá tételét is követelik, az idősebb munkavállalók elnyújtott nyugdíjba vonulásával és a részmunkaidős továbbfoglalkoztatással együtt.
A kormány elismerte a bizalmi válságot
Nina Warken, a kancellári hivatal vezetője a ZDF Morgenmagazinban reagált a nyílt levélre, azt állítva, hogy „nincs alapvető nézeteltérés”, és a kormány is több területen szükségesnek tartja a változásokat. Elmondása szerint már több intézkedés elindult, ősszel jönnek a további lépések, a következő héten pedig gazdaságfejlesztési témában tartanak ülést. Warken egyúttal elismerte, hogy a kormány hatalmas bizalmi válsággal küzd, amit szerinte részben az okoz, hogy egy recesszióba szorult gazdaságot és számos strukturális kihívást örököltek az előző kormánytól, ezek kezelése közben pedig „elvesztették a kapcsolatot a nyilvánossággal”. Nyitott kérdés, hogy a kormány az őszi döntéseivel képes lesz-e egyszerre megnyugtatni az üzleti elitet és elkerülni a társadalmi ellenállást a tervezett megszorításokkal szemben.
