Egyre fenyegetőbb a helyzet Ukrajna keleti felében, és sokan már az újabb orosz-ukrán háború kitörésétől tartanak, ami beláthatatlan következményekkel járhat. A Donyec-medencében a helyzet legutóbb attól éleződött ki, hogy március 26-án a Moszkva által támogatott kelet-ukrajnai, többségében orosz szakadárok egyik támadása következtében négy ukrán katona vesztette életét, kettő megsebesült. A Pentagon az eset miatt Kijevvel egyetértve a tavaly nyáron megkötött tűzszünet megsértésével vádolta meg Oroszországot.
És azóta a helyzet csak fokozódott, a halottak száma már tíz felett van. Ruszlan Homcsak, az ukrán fegyveres erők vezérkari főnöke kedden a parlament ülésén azt mondta, hogy az aknamentesítő alakulathoz tartozó katonákat orvlövészek lőtték hátba. Ezt az oroszok, a szakadárokra hivatkozva, tagadták. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken a donyecki szakadárokra hivatkozva azt mondta, hogy az ukrán katonák egy aknamező-ellenőrzés közben történt robbanás áldozataivá váltak.
Az ukrán hadsereg folyamatos harcot vív a szakadár erőkkel a Donyec-medencében Fotó: rosbalt.ru
Legyen bármelyik változat igaz, azóta szinte folyamatosan dörögnek a fegyverek. Ráadásul Oroszország a közelgő "Nyugat 2021" elnevezésű hadgyakorlat leple alatt komoly haderőt csoportosított át az ukrán határ közelébe, a brjanszki és a voronyezsi területekre, valamint az általa megszállt Krím félszigetre és a Donyec-medencei területekre is. Úgy vélik sokan, hogy Oroszország a konfliktus kiterjesztésére készül Ukrajna egyéb területeire, az indok pedig az Ukrajnában élő orosz-ukrán kettős állampolgársággal rendelkezők védelme lesz.
Ennek hatására az Egyesült Államok fegyveres erőinek európai parancsnoksága a legmagasabb készültségi szintet rendelte el csapatainál. A Pentagon ugyanis attól tart, hogy Oroszország fokozni készül tevékenységét Kelet-Európában és az északi sarkvidéken, kihívva ezzel az új amerikai adminisztrációt. Hogy Vlagyimir Putyin mennyire gondolja mindezt komolyan, vagy csak erőt fitogtat, még a külpolitikai szakértők sem igazán tudják eldönteni. Mindenesetre két amerikai hadihajó a jövő héten behajózik a Fekete-tengerre: az egyik április 14-én, a másik április 15-én érkezik meg új helyére.
A Moszkva által támogatott kelet-ukrajnai, többségében orosz szakadárok Fotó: Reuters
Mindenesetre provokációnak sem volt rossz, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Donyec-medencei válságövezetbe látogatott, ahol azokat a helyszíneket kereste fel, ahol az utóbbi időben sorozatosan történtek tűzszünetsértések, ukrán katonák estek el és sebesültek meg. Szinte azonnal érkezett minderre az orosz válasz. „Kijev a tűzzel játszik, és Ukrajna végének kezdete lesz, ha hadműveleteket kezd a Donyec-medencében - jelentette ki Dmitrij Kozak, az orosz elnöki apparátusnak a posztszovjet térségben folytatott politikáért felelős megbízottja.
Ez pedig azt jelenti – és ezt Kozak nem is tagadta –, hogy Oroszország a konfliktus méretének függvényében kénytelen lesz állampolgárai védelmére kelni a Donyec-medencében. Moszkva egyelőre nem látja jelét annak, hogy Kijev vissza akarná fogni a harcias retorikát, és hogy kézben tartaná fegyveres erőit a délkelet-ukrajnai demarkációs vonalnál - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, aki nem kívánt jóslatokba bocsátkozni azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy milyen lépéseket tehet majd Moszkva a konfliktus eszkalációja esetén a Donyec-medence orosz állampolgárságot kapott lakosainak védelme érdekében.
A szakadár erők továbbra is a Donyec-medence oroszországhoz való csatolását szeretnék elérni Fotó: AP
Zelenszkij ukrán elnök még azt is felvetette, hogy a Donyec-medencei konfliktusnak csak az vethet véget, ha Ukrajna belép a NATO-ba. „Ukrajna elméleti NATO-csatlakozása a feszültség nagyfokú növekedéséhez vezetne az ország délkeleti részén, és visszafordíthatatlan következménnyel járna az ukrán államiságra nézve - jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
A fentiek ismeretében senki sem csodálkozhat azon, hogy az ukránok mintegy kétharmada tartja valószínűnek, hogy Oroszország hamarosan nagyszabású háborút indít Ukrajna ellen. A felmérést a Rejting neves közvélemény-kutató központ készítette el a napokban. A megkérdezettek 36 százaléka magasnak minősítette annak a valószínűségét, hogy Oroszország teljeskörű inváziót indít Ukrajna ellen, 31 százalékuk ennek veszélyét közepesre értékelte, míg 15 százalék alacsonyra és 12 százalék válaszolta azt, hogy nem lát ilyen veszélyt.
