Három kulcsfontosságú globális geopolitikai fronton határoztak meg azonnali katonai, gazdasági és diplomáciai lépéseket a világ legfejlettebb országait tömörítő G7-csoport vezetői. A franciaországi Évian-les-Bains városában rendezett csúcstalálkozón a tagállamok és az Európai Unió képviselői mellett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vett, a tárgyalások végén kiadott zárónyilatkozat pedig alapjaiban rajzolhatja újra a nemzetközi erőviszonyokat.
Ukrajnába költözhet a fegyvergyártás, jönnek az újabb rakéták
A G7-országok vezetői egyhangúlag elismerték Ukrajna legutóbbi harctéri sikereit, és erre alapozva egy minden eddiginél komolyabb új fegyverszállítási hullámról döntöttek. A szövetségesek vállalták, hogy radikálisan fokozzák a légvédelmi rendszerek, rakéták és a nagy hatótávolságú csapásmérő eszközök átadását Kijevnek.
A segélycsomag legfontosabb strukturális újítása azonban a hadiipari függetlenséget célozza:
A G7-ek készek engedélyezni a nyugati gyártási licencek kiterjesztését, ami lehetővé teszi, hogy közvetlenül Ukrajna területén indulhasson meg a modern fegyverek és hadifelszerelések tömeges gyártása.
A katonai támogatás mellett a vezetők ígéretet tettek arra, hogy még a téli fagyok beállta előtt megerősítik és újjáépítik az orosz bombázások által megtépázott ukrán energiahálózatot. Ezzel párhuzamosan Oroszországra is minden eddiginél nagyobb gazdasági nyomás nehezedik: a szövetségesek tovább szigorítják a moszkvai költségvetést életben tartó olaj- és gázszektort érintő büntetőintézkedéseket.
Diplomáciai áttörés a Közel-Keleten: Megnyílik a Hormuzi-szoros
A csúcstalálkozó egyik legmeglepőbb bejelentése a Közel-Keletet érinti. A nyilatkozat szerint a Donald Trump amerikai elnök vezetésével tető alá hozott USA–Irán megállapodás történelmi lehetőséget teremt a globális olajkereskedelem szempontjából kritikus Hormuzi-szoros újbóli megnyitására. A szabad és biztonságos tengeri hajózást, valamint a vizek aknamentesítését egy brit-francia vezetésű nemzetközi katonai misszió fogja garantálni.
A G7 ugyanakkor nyomatékosította: Irán soha nem juthat atomfegyverhez, a teheráni vezetéssel folytatott tárgyalásokba pedig közvetlenül bevonják a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget is.
A térség stabilizálása érdekében a világ vezetői azonnali tűzszünetet követelnek Libanonban, valamint a Hezbollah milícia teljes leszerelését. Gázában felgyorsítják a humanitárius újjáépítést, a Hormuzi-szorostól való globális energiafüggőséget pedig a jövőben többek között Kanada megnövelt exportkapacitásával tervezik kiváltani.
Hadüzenet a kínai nyomulásnak és az észak-koreai hackereknek
Az indo-csendes-óceáni fronton a G7 éles szavakkal ítélte el a pekingi vezetés azon egyoldalú kísérleteit, amelyek a status quo erőszakos megváltoztatására irányulnak a Dél-kínai-tengeren és a Tajvani-szorosban.
Kemény üzenetet küldtek Phenjannak is: Észak-Koreát a nukleáris arzenál teljes és visszafordíthatatlan leszerelésére szólították fel. A szövetségesek emellett bejelentették, hogy globális szinten, közösen fognak fellépni a Kim Dzsongun-rezsim államilag irányított kriptovaluta-lopásai és kiberbűncselekményei ellen, amelyekből a diktatúra a fegyverprogramját finanszírozza.
A globális gazdasági egyensúlytalanságok kezelésébe az Emmanuel Macron által összehívott júniusi egyeztetések révén Kínát is bevonják. A folyamat koordinálását a jövőben a jelenleg amerikai elnökség alatt működő G20-csoport veszi át.
Mi az a G7? A csoport tagjai a világ legfejlettebb gazdaságai: az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország és Japán, valamint állandó résztvevőként az Európai Unió. Bár a szervezetnek nincs állandó titkársága vagy jogi státusza, a tagok együttes éves GDP-je meghaladja az 50 billió dollárt, ami a teljes világgazdaság közel felét jelenti. Oroszország 1997-ben csatlakozott a csoporthoz (így lett G8), ám a Krím-félsziget 2014-es annexiója után tagságát határozatlan időre felfüggesztették.
