Az Európai Parlament (EP) nagy többséggel, 418 igen szavazattal, 218 nem ellenében és 30 tartózkodás mellett elfogadta az illegálisan az Európai Unióban tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésére vonatkozó szabályok jelentős szigorítását. A döntéssel az EP rábólintott a tagállami kormányokat tömörítő Tanáccsal június elején kötött informális megállapodásra, így a jogszabály már csak a Tanács végső, formális jóváhagyására vár, hogy hatályba léphessen -írja a Telex.
A 2018-as tervet elavultnak látták, jött a keményebb verzió
Az új szabályozás gyökerei az évek óta húzódó uniós menekültügyi és migrációs paktumhoz nyúlnak vissza, amelynek kulcselemeiről a jogalkotók többsége már 2023-ban megállapodott. A visszaküldési rendelet (return directive) azonban hosszú ideig zátonyra futott, és a két testület korábban még az egyeztetéseket sem tudta elkezdeni róla.
A fordulatot az hozta meg, hogy az Európai Bizottság 2025-ben formálisan is visszavonta a még 2018-ban kidolgozott, elavultnak ítélt tervezetét, és egy az eredetinél lényegesen szigorúbb, keményvonalasabb változatot fektetett le az asztalra. Ezt a felpörgetett és szigorított javaslatot sikerült most átnyomni az Európai Parlamenten. Érdekesség, hogy a migrációs csomag egésze ellen korábban a Fidesz-KDNP, azóta pedig a Tisza Párt is határozottan foglalt állást, ám a magyar képviselők ellenállása nem volt elég a brüsszeli többség megállításához.
Akár két és fél éves őrizet és elektronikus megfigyelés
Az EP közleménye szerint a reform elsődleges célja az eljárások egyszerűsítése és felgyorsítása az alapjogok és a nemzetközi jog teljes körű tiszteletben tartása mellett. A szigorítások ugyanakkor határozottan lépnek fel a visszaélésekkel és az EU-n belüli, engedély nélküli (úgynevezett másodlagos) migránsmozgásokkal szemben.
Az elfogadott szöveg értelmében a tagállamokban az alábbi szigorú intézkedések lépnek életbe:
-
Kötelező együttműködés: Minden olyan külföldinek, aki hivatalos visszaküldési határozatot kap, kötelezően együtt kell működnie a helyi hatóságokkal.
-
Hosszú távú őrizetbe vétel: Ha a kitoloncolásra váró személy megtagadja az együttműködést, közbiztonsági veszélyt jelent, vagy fennáll nálAlternative a szökés kockázata, a hatóságok őrizetbe vehetik. Ez az őrizet alapesetben legfeljebb 24 hónapig tarthat, de indokolt helyzetben maximum további 6 hónappal meghosszabbítható – vagyis a nem együttműködő migránsok akár két és fél évre is elzárhatók.
-
Kényszerítő alternatívák: Az őrizet helyett vagy mellett a hatóságok lakhelyelhagyási tilalmat is elrendelhetnek, valamint egyéb biztosítékokat, például kötelező pénzügyi kauciót vagy elektronikus megfigyelést (nyomkövetőt) is alkalmazhatnak a kitoloncolás végrehajtásáig.
