Alig néhány nappal a közel-keleti háborút lezáró svájci béketárgyalások után máris komoly diplomáciai feszültség alakult ki Washington és Teherán között. Donald Trump amerikai elnök és az iráni vezetés egymásnak gyökeresen ellentmondóan interpretálja a törékeny egyezmény részleteit, ami komoly kérdéseket vet fel a megállapodás hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatban.
A Reuters hírügynökség beszámolója szerint miközben a Fehér Ház történelmi áttörésként tálalja az alkut az amerikai választóknak, Irán határozottan és hivatalosan cáfolja a legfontosabb amerikai állításokat.
Trump szerint a végtelenségig figyelik őket, Irán szerint szó sincs erről
A vita középpontjában az iráni atomprogram, valamint a zárolt pénzügyi alapok sorsa áll. Donald Trump és JD Vance alelnök büszkén jelentették be, hogy a svájci egyeztetések eredményeként Irán beleegyezett a nukleáris létesítményeinek határozatlan idejű, vagy ahogy az elnök fogalmazott, „a végtelenségig” tartó nemzetközi ellenőrzésébe. Trump azt is hozzátette, hogy a szankciók feloldásával felszabaduló iráni vagyonból Teherán kötelezően amerikai mezőgazdasági és humanitárius termékeket fog vásárolni.
Ezzel szemben az iráni külügyi szóvivő és az ország ENSZ-nagykövete rendkívül éles hangvételű nyilatkozatban szögezte le, hogy a valóság teljesen más:
-
Határozottan kijelentették, hogy nem egyeztek bele a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőreinek állandó fogadásába.
-
Nyomatékosították, hogy a feloldott pénzek felett kizárólag Irán disponál, és önállóan dönt a saját pénzügyi eszközeinek felhasználásáról.
A háttérben a Hormuzi-szoros és a novemberi választások állnak
A nyilvános üzenetváltások és a diplomáciai csörte ellenére a három hónapig tartó, pusztító háborút lezáró átmeneti egyezmény gyakorlati lépései már megkezdődtek a térségben. Washington a megállapodás részeként 60 napra hivatalosan is felfüggesztette az iráni olajexportot sújtó gazdasági szankciókat, Libanonban pedig részleges, de egyelőre működő tűzszünet lépett életbe Izrael és a Hezbollah milíciái között.
A piacok számára a legnagyobb fegyvertény, hogy újra megnyílt a hajóút a globális kereskedelem szempontjából kritikus fontosságú Hormuzi-szorosban. Ez a lépés máris látványosan letörte a nemzetközi olajárakat.
Ez a gazdasági enyhülés létfontosságú Donald Trump számára a közelgő novemberi félidős választások előtt. A háború miatt az egekbe szökő hazai üzemanyagárak ugyanis az elmúlt hónapokban drasztikusan rontották az elnök és a Republikánus Párt népszerűségét, így a svájci alku sikere – vagy bukása – közvetlen hatással lesz az amerikai belpolitikára is.
