Rendkívüli, az eddigi washingtoni védelmi doktrínát gyökeresen felforgató lépésre szánhatja el magát Donald Trump. A franciaországi Évianban megrendezett G7-csúcstalálkozón kiderült, hogy az amerikai elnök komoly hadiipari gesztust tenne a háborúban álló Ukrajnának és az európai szövetségeseknek: a tervek szerint az Egyesült Államok védelmi vállalatai licencszerződések keretében közvetlenül Európában és Ukrajnában is gyárthatnák a legmodernebb fegyvereiket – számolt be a stratégiai fontosságú hírről a Bloomberg.
Az iráni háború teljesen lemerítette a Pentagon raktárait
Donald Trump a csúcstalálkozón személyesen is megerősítette, hogy az adminisztrációja már gőzerővel vizsgálja ennek a jogi és technikai lehetőségét. A radikális szemléletváltás mögött kőkemény katonai kényszerűség áll. Ukrajnának jelenleg égető, mindennapi szüksége van a légvédelme megerősítésére, különösen az orosz ballisztikus rakéták elhárítására alkalmas elfogórakétákra, amelyeket a világon jelenleg kizárólag az Egyesült Államok területén állítanak elő.
A probléma viszont az, hogy az amerikai hadsereg saját készletei is drasztikusan megcsappantak a közel-keleti helyzet, különösen az iráni háború katonai műveletei miatt. Mivel az USA-n belüli gyári kapacitások és a hazai gyártás felfuttatása rendkívül lassú és időigényes folyamat, Trump jelezte a partnereknek, hogy a licencalapú technológiaátadás lehet az egyetlen gyors kiút a globális lőszer- és rakétahiányból.
Merz és Macron készen áll a gyártósorok indítására
Friedrich Merz német kancellár üdvözölte a kezdeményezést, és közölte, hogy az érintett licencek és technológiai transzferek pontos részleteiről az érdekelt országok a közeljövőben külön, kétoldalú tárgyalásokon állapodnak majd meg.
„Ez valóban azt jelenti, hogy az amerikai vállalatok átfogó licenceket adnának át az európai gyártóknak” – fogalmazott a német kancellár.
Merz hozzátette, nyilvánvaló, hogy a jelenlegi nyugati termelési kapacitások nem elegendők a frontvonalak kiszolgálására, a kritikus hiányt pedig olyan európai és kifejezetten ukrán nehézipari vállalatok bevonásával lehetne a leggyorsabban pótolni, amelyek már most is rendelkeznek a szükséges gyári infrastruktúrával és szakértelemmel. Emmanuel Macron francia elnök szintén megerősítette a hírt, kiemelve, hogy Trump a zárt ajtók mögött az amerikai hadiipar teljes mozgósítását és a védelmi eszközök globális ellátási kapacitásának radikális növelését szorgalmazta.
Miért számít ez rendkívüli lépésnek?
Bár az Egyesült Államok bizonyos kulcsfontosságú fegyverrendszereket már most is licenc alapján gyártat külföldön – Németországban például összeszerelnek Patriot légvédelmi rakétákat –, a Pentagon és a washingtoni külügyminisztérium hagyományosan szigorú, szinte paranoiás óvatossággal bánik az ilyen megállapodásokkal.
A szellemi tulajdonjogok védelme, a legféltettebb katonai titkok és technológiák megóvása, valamint a bonyolult beszállítói ellátási láncok ellenőrzése miatt az USA korábban mereven elzárkózott attól, hogy legmodernebb fegyvereinek tervrajzait és gyártási titkait átadja harmadik országoknak. Az, hogy Trump most mégis hajlandó megnyitni ezeket a kapukat Európa és különösen a háborús zónának számító Ukrajna előtt, hűen tükrözi, mennyire kritikus szintre süllyedtek a nyugati világ katonai raktárkészletei.
