Az euróövezeti országokban tapasztalható lassú gazdasági növekedésre magyarázatot adhat a háztartások makacsul magas megtakarítási rátája – derül ki az ING Bank pénteken publikált elemzéséből, melyet az Economx szemlézett. A jelenség ugyanakkor nem kizárólag negatív, az elemzés szerint azonosíthatók pozitív fejlemények is a háttérben.
Az ING körképe szerint a kontinens állampolgárai a rendelkezésre álló jövedelmük 85,74 százalékát költik árukra és szolgáltatásokra. A háztartások túl magas megtakarítási rátája ugyanakkor korlátozza a gazdasági növekedés egyik legfontosabb hajtóerejét, a fogyasztást. Az első negyedévben mért 85,74 százalékos arány valamivel magasabb a megelőző két év átlagánál, 2023 és 2025 között a fogyasztás jövedelemhez viszonyított aránya 85 százalék körül ingadozott.
Az amerikaiak jóval kevesebbet tartalékolnak
Az első negyedéves 14,26 százalékos bruttó megtakarítási ráta jóval magasabb a Covid-járvány előtti öt év 12,5 százalékos átlagánál. Ezzel szemben az amerikai háztartások – a legfrissebb, 2025 negyedik negyedévére vonatkozó adat szerint – 10,2 százalékos bruttó megtakarítási rátával rendelkeztek, ami alacsonyabb a járvány előtti szintnél. Ebből az következik, hogy az erős fogyasztói kereslet továbbra is jelentős támaszt nyújt az amerikai gazdaságnak, míg az európai háztartások óvatosabb magatartása és magasabb megtakarításai visszafogják a fogyasztást. Az európai szakpolitikusok korábban arra számítottak, hogy a megtakarítási ráta normalizálódása – vagyis a Covid előtti szintre való visszatérése – az európai növekedés egyik támaszává válhat, ez azonban egyelőre nem történt meg.
Több százalékpontnyi kereslet veszhet el
A kérdés jelentőségét mutatja, hogy Európában a háztartási kiadások a GDP mintegy 50 százalékát teszik ki. Ha a megtakarítási arány a jelenlegi 14,26 százalékról 12,5 százalékra csökkenne, az a GDP 1 százalékának megfelelő pluszkeresletet jelentene az árukra és szolgáltatásokra. Ha pedig sikerülne az amerikai szintre leszorítani a rátát, az akár 2 százaléknyi kereslettöbbletet is jelenthetne.
Az ING elemzői szerint a magas megtakarítási hajlandóság önmagában is szokatlan jelenség, hiszen az elmúlt négy évben az átlagosnál jóval magasabb infláció mellett gyakran nulla vagy negatív reálkamatok voltak jellemzők a kontinensen. A magyarázat az lehet, hogy a háztartások a bizonytalan inflációs környezetre visszafogott költekezéssel és biztonsági tartalékolással reagáltak. Ennek ellenére 2021 és 2023 között nem sikerült elkerülni, hogy az európai lakossági vagyon reálértéken visszaessen, ezt a veszteséget csak részben tudták ellensúlyozni azok, akik pénzügyi vagyonuk egy részét tőzsdei részvényekbe fektették.
Az idősebbek és a fiatalok is óvatosabbá váltak
Az infláció leginkább az 50 év felettiek megtakarításait rombolta. Körükben tipikus reakció a vagyonvesztésre és az inflációs félelmekre a vásárlások elhalasztása és további pénzügyi tartalék felhalmozása. Ez azonban egyfajta ördögi kört eredményez, mivel a legtöbben alacsony kockázatú és kamatozású eszközöket választanak, aminek eredményeként reálértelemben tovább csökken a vagyonuk.
Az ING egy másik érdekes trendre is felhívta a figyelmet: 2026-ban a 16–29 éves korosztály tagjai érzik leginkább szükségét annak, hogy – elsősorban biztonsági céllal, nem kifejezetten vagyonépítés érdekében – tartalékokat halmozzanak fel, körükben az erre törekvők aránya 36 éves csúcsra emelkedett. A második negyedéves adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre, de az elemzők további csökkenést várnak a megtakarítási rátában Európában, elsősorban azért, mert az átmenetileg megemelkedő üzemanyagárak sok háztartásban tartalékok mozgósítására kényszerítettek.
Egyre népszerűbbek a magasabb hozamú befektetések
A Covid előtti időszakban az euróövezet háztartásai jelentős mértékben a bankbetéteket és a kötvényeket favorizálták, ez az ultrakonzervatív hozzáállás azonban 2024 óta változni látszik. Egyre népszerűbbek a hagyományos és tőzsdén kereskedhető befektetési alapok, a befektetéssel egybekötött biztosítások, valamint a nyugdíjpénztári befizetések – az elmúlt két évben ezekbe egyértelműen magasabb nettó tőkebeáramlás mutatkozott, mint a bankbetétekbe. Mivel 2022 óta a részvénypiacok kifejezetten jól teljesítettek, és a kötvénybefektetők sem panaszkodhattak, a lakosság pénzügyi vagyonának GDP-hez viszonyított aránya egyértelműen nőtt.
Az ING szakértői szerint a trend kedvező, mivel az európaiak egyre nagyobb arányban választanak olyan, kockázatosabb befektetési termékeket, amelyek rendre az infláció feletti hozamokat biztosítanak számukra, és amelyek újra befektethetők. Ez hosszú távon olyan pénzügyi biztonságot teremthet, amelynek köszönhetően a háztartásoknak egyre kevésbé lesz szükségük vésztartalékok képzésére, vagyis egyre kevesebben ragaszkodnak majd ahhoz, hogy jövedelmük jelentős részét minden hónapban félretegyék.
