A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hiába vette revízió alá a szegénység magyarországi helyzetéről publikált adatait, szakmai szervezetek közös állásfoglalása szerint azok továbbra sem alkalmasak a magyarországi jövedelmi viszonyok megbízható vizsgálatára. A hibás adatok közlése a szervezetek szerint jelentős károkat okozott a társadalomtudományi kutatásnak és a tényeken alapuló szakpolitika kidolgozásának, emellett a közvélemény is téves képet kaphatott a magyar társadalom jövedelmi viszonyairól.
A KSH nyílt szakmai párbeszédet ígér
Reagálásában a KSH azzal érvelt, hogy több alkalommal folytatott konzultációt a témával foglalkozó kutatókkal és a tudományos élet szereplőivel, és a jövőben is elkötelezett a nyílt szakmai párbeszéd mellett. A statisztikai hivatal ezúttal is személyes szakmai egyeztetést kezdeményez, abban a meggyőződésben, hogy a felmerült kérdések áttekintése és a módszertani tapasztalatok megosztása hozzájárulhat a hivatalos statisztika minőségének és a felhasználói bizalomnak az erősítéséhez.
Feltűnő javulás a szegénységi mutatókban
Arra, hogy valami nem stimmel a KSH szegénységi számaival, Tátrai Annamária, az ELTE statisztikusa és Gábos András, a TÁRKI vezető kutatója irányította rá a figyelmet a Válasz Online-on tavaly áprilisában megjelent tanulmányában. Szóvá tették, hogy a statisztikai hivatal adatai alapján feltűnő és megmagyarázhatatlan módon javultak a szegénységi mutatók, indokolatlanul sokan kerültek a szegénységi küszöb fölé. Gyanújuk szerint ez szakmai hibák sorozata vagy szándékos manipuláció következtében történhetett meg.
A revízió után is maradtak problémák
A szakmai kifogások hatására a KSH revíziót hajtott végre, javította az adatokat – idézte fel lapunk kérdésére Tátrai Annamária. A tanulmányban jelzett hibák megszűntek, helyettük azonban mások jelentkeztek. Az adatrevízió során a KSH visszamenőlegesen megváltoztatott jövedelemértékeket: a munkanélküli juttatásokat 2021-re vonatkozóan utólag 30 százalékkal megemelte mindenkinél, aki abban az évben munkanélküli ellátásban részesült.
A 2023-as nyugdíjaknál a magas nyugdíjakat a KSH egy szorzószám alapján 40 százalékkal csökkentette, míg a legalacsonyabbakat majdnem két és félszeresére növelte. A KSH ezekre a szorzószámokra nem adott indoklást, Tátrai Annamária számára pedig nem kétséges, hogy az eljárás önkényes volt.
„Megmagyarázhatatlan jelenségek keletkeztek.”
Tátrai Annamária, az ELTE statisztikusa
A családtámogatás adatai is furcsán ingadoztak
Tátrai Annamária egy másik példát is felhozott: ha megnézzük, az emberek hány százaléka él olyan háztartásban, ahova családtámogatás érkezik, évek óta stabilan 40 százalék körüli eredményt kapunk. Ezzel szemben a KSH adatai alapján a családtámogatásban részesülők aránya 2022-re majdnem a negyedére, 12 százalékra esett vissza, majd a következő évben újra 40 százalékra nőtt, miközben a vonatkozó jogszabályok nem változtak.
Az ELTE statisztikusa szerint rejtély, hogyan fordulhat elő, hogy a KSH által a számításokhoz mellékelt dokumentáció ellentétben áll a tényleges megvalósítással. Elmondása szerint tavaly szeptemberben, a hivatal és a tudományos élet szereplőinek konzultációján még nem láthatták az új adatokat, azokat csak hónapok múlva kapták meg, ekkor derült ki, hogy a KSH állításai több szempontból sem feleltek meg a valóságnak.
„2014 óta nem lehet tudni” a valós helyzetet
Tátrai Annamária szerint a KSH korábban a ténylegesnél kisebbnek tüntette fel a hazai szegénységet, most pedig a mundér becsületét igyekszik védeni, nem túl ügyes eszközökkel. Kijelentette: a szegénységi adatok változatlanul használhatatlanok, valójában 2014 óta nem lehet tudni, mi a helyzet Magyarországon a jövedelmi szegénységgel.
Adatok eltávolítását javasolják
A felülvizsgálat lezárásáig a hibás jövedelmi adatokon alapuló magyarországi mutatók eltávolítását javasolja az Eurostat és a KSH adatbázisaiból, publikációiból az a közös állásfoglalás, amelyet az MTA Szociológiai Tudományos Bizottsága, az MTA Közgazdaság-tudományi Bizottsága, az MTA Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottsága, a Magyar Közgazdaságtudományi Egyesület, valamint a Magyar Szociológiai Társaság elnöksége jegyez. A dokumentum szerint fontos lenne a hibák keletkezési körülményeinek részletes feltárása is, valamint olyan intézményi keretek és szakmai kontrollmechanizmusok kialakítása, amelyek garantálják, hogy a jövőben ne fordulhassanak elő hasonló problémák a hivatal adatközléseiben.
