A Nemzeti Tőkeholding (NTH) által küldött adatok és az ezek kiegészítésére végzett feltáró munka alapján úgy tűnik, hogy az állam közel 1100 milliárd forintnyi közpénzt juttatott olyan magántőkealapokba, amelyek jelentős része a NER-hez köthető üzleti körök kezelésében áll. A jegybank nyilvántartásai szerint ma már 206 magántőkealap működik Magyarországon, ami három év alatt szinte megduplázódott – és ezek közül több mint a fele NER-közeli érdekeltség - írta a Válasz online.
A helyzetet tovább árnyalja, hogy az Alaptörvény világosan tiltja a tulajdonosi szerkezetüket elrejtő szervezetek közpénzzel való feltöltését. Ehhez képest az NTH válasza szerint a társaság összesen 2816 milliárd forintnyi jegyzett tőkét kezel, amelyből 2067 milliárd forint az állami kötelezettségvállalás. Azt azonban nem árulták el, ebből pontosan mennyi került magántőkealapokba, így a „szürke zóna” nagysága továbbra is homályban marad.
Nagy Márton elszólása
A nemzetgazdasági miniszter két hete tartott sajtótájékoztatóján először tagadta, hogy családjához köthető magántőkealapok állami pénzt kaptak volna, majd mégis elejtett néhány árulkodó részletet. Ekkor mondta ki, hogy az NTH már közel 3000 milliárd forintot helyezett ki külső alapokba, amelyek „80–90 zsákban landoltak”. Ezek között vannak átlátható, nyílt konstrukciók, de olyan magántőkealapok is, amelyek a tényleges tulajdonosokat rejtve tartják.
Az EU-s szabályok már előírnák a tényleges tulajdonosok feltárását, de a magyar kormány ezt a kötelezettséget a 2026-os választások utáni nyárra tolta. Addig a közpénzek útja számos esetben gyakorlatilag követhetetlen.
Bár az NTH részletes bontást nem adott, válaszukban jelezték: a kötelezettségvállalások „piaci típusú hozamelvárásokkal” járnak, és elvileg az állam a futamidő végén elszámolást és hozamot vár. Ez azonban nem oldja fel az átláthatatlanságból fakadó kérdéseket, különösen akkor, amikor egyre több magántőkealap köthető közvetlenül kormánytagokhoz vagy a NER legbefolyásosabb szereplőihez.
Honnan jön a közel 1100 milliárd?
A saját kutatás alapján a 206 magyarországi magántőkealapot öt csoportba rendezték. Az első három kategória – vagyis a NER legfelső köreihez, a kormánypárti üzleti körökhöz és a hatalommal együtt mozgó topvállalkozókhoz tartozó alapok – önmagában 1075 milliárd forintnyi állami tőkét mutat.
Ebbe a körbe tartoznak Tiborcz István, Mészáros Lőrinc, Rogán Antal, Nagy Márton, Jászai Gellért vagy éppen Hernádi Zsolt érdekeltségei. A Tiborcz-körhöz köthető alapkezelők például akár 325 milliárd forintnyi közpénzzel gazdálkodhatnak, míg a Mészáros-érdekkör esetében több különböző csatornán áramlik az állami tőke, összességében 130–135 milliárd forintos nagyságrendben.
A harmadik nagy csoportban olyan, a hatalommal együtt mozgó üzletemberek állnak, mint Jellinek Dániel, Csányi Sándor vagy Hernádi Zsolt. Itt is több tízmilliárd forintnyi állami befektetést tártak fel.
Nem minden alap érintett közpénzben – a negyedik és ötödik kategória olyan állami, félállami, köztestületi vagy „futnak még” szereplőket foglal magában, ahol a transzparencia mértéke és a tőke eredete változó. Ezeket a csoportokat a feltárás nem számolta bele a 1100 milliárdos összegbe.
