500 Fülöp-szigeteki vendégmunkás alkalmazásával indul el év végén a debreceni CATL-gyárban a termelés – derült ki a cég közleményéből, miközben korábban a magyar kormány és a gyár is azt ígérte, hogy helyi munkaerőt alkalmaznak. A téma hétfő délután az Országgyűlésben is napirendre került - közölte az Index.
Varga Zoltán, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője szerint „szó sincs arról”, hogy magyar munkások kapnának lehetőséget a gyárban, és azonnali magyarázatot kért:
„Ki hozza be a Fülöp-szigeteki vendégmunkásokat, milyen feltételekkel, bérezéssel, valamint munka- és lakhatási körülményekkel?” – idézi a HRportál a politikust.
A kormány részéről Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára reagált. Leszögezte, hogy külföldi munkaerőt csak akkor lehet alkalmazni, ha magyar munkaerő nem áll rendelkezésre:
„Az eljárásrendet a vállalatok nem tudják megkerülni, vagyis az elérhető magyar munkaerő helyett nem tudnak külföldit alkalmazni” – mondta.
Hozzátette: Hajdú-Bihar vármegyében a foglalkoztatottak 2,3 százaléka érkezett harmadik országból, ami alacsonyabb az országos átlagnál. A minisztériumhoz pedig nem érkezett hivatalos kérelem Fülöp-szigeteki munkások alkalmazására – sem szakhatósági, sem közvetítési eljárás keretében.
150 új gyár – de kik dolgoznak majd bennük?
A vita során szó esett a kormány által beharangozott 150 új gyár programról is. Ander Balázs (Jobbik) arról kérdezett, mikor és hol épülnek meg a beígért létesítmények. Fónagy szerint több mint 10 ezer milliárd forintnyi beruházást érintenek a tervek, és minden vármegyében legalább egy új gyár épülhet.
A beruházások 55 százalékát magyar vállalatok valósíthatják meg, a program közel harmada pedig élelmiszeripari beruházás lehet.
Pogátsa: elfogyott a hazai munkaerő
A helyzet gazdasági hátterére Pogátsa Zoltán közgazdász világított rá az Economx Podcastban:
„Ami eddig ment, hogy bővítettük a foglalkoztatást, ezt úgy nevezzük, hogy extenzív gazdaságpolitika, ez kifulladt, nincs több ember tulajdonképpen. Munkaerőimportra szorulunk.”
Szerinte 100 ezer külföldi dolgozik már Magyarországon, és ez a mindennapokban is látszik: „Mindenki látja, aki rendelt már pizzát Budapesten.”
A közgazdász úgy véli, nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi munkaerő-fejlesztésre lenne szükség:
„Akkor fogjuk tudni, hogy már nem vagyunk összeszerelő üzem, ha magas bérek lesznek.”
Ugyanis jelenleg nyugat-európai árak mellett harmadakkora bérek jellemzik a magyar gazdaságot. Az elkölthető jövedelem Magyarországon és Bulgáriában a legalacsonyabb az EU-ban, miközben az árak már a német szintet közelítik – tette hozzá Pogátsa.
