Nem javult a hazai ivóvízhálózat állapota a korábbi évekhez képest – állapítja meg a Víz Koalíció 2024-es adatokon alapuló tanulmánya, amelyet kedden Szentendrén mutattak be. A hálózati hibák száma egy év alatt 2500-zal, 96 449-re nőtt, ami azt jelenti, hogy továbbra is kilométerenként átlagosan évente egy csőtörés történik.
A Telex beszámolója szerint a koalíció bírósági úton jutott hozzá az állami vízszolgáltatók adataihoz, és csak a választások után kezdhette el a feldolgozást. A rendezvény fővédnöke Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere és Rentz Tamás, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium víziközmű-ágazatért felelős helyettes államtitkára volt.
324 éves felújítási ciklus
A tanulmány szerint a teljes hálózat közel 85 százaléka kockázatos vagy túlnyomóan kockázatos. A betáplált ivóvíz nagyjából ötöde elveszik: a hálózati veszteség 20,64, az értékesítési veszteség 23,4 százalék. A felújítási ciklus 324 év, miközben a vezetékek tervezett élettartama 50–100 év. A szerzők a helyzetért részben a rezsicsökkentést teszik felelőssé, amely hosszú évekre befagyasztotta a díjakat: egy liter ivóvíz átlagosan 34 fillérbe kerül a fogyasztónak, előállítása viszont 78 fillér. A Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap hiánya a tanulmány szerint 32,4 milliárd forint fölé nőtt. A szerzők sávos lakossági vízdíj bevezetését és állami, önkormányzati támogatású víztakarékossági beruházásokat javasolnak.
Túlterhelt szennyvíztelepek
2024-ben a szennyvíztelepek 13 százaléka a lakosegyenérték-kapacitás 100, 9 százaléka 120 százaléka fölött működött, hidraulikai kapacitás szempontjából pedig 14, illetve 6 százalékuk volt túlterhelve. A telepek 40 százaléka időnként túllépte a kibocsátási küszöbértéket. A tanulmány szerint a szennyvízkezelés legnagyobb országos problémája a tisztítókapacitás hiánya, ami miatt a szennyvíz nem tisztul meg teljesen, mielőtt az élővizekbe kerül.
