A 2024. július 30-án Budapesten, az Allee bevásárlóközpontban üzembe helyezett üvegvisszaváltási rendszer nem mentes a problémáktól. Az automaták előtt kígyózó sorok és az „üzemen kívül” feliratokkal ellátott gépek számos nehézséget jeleznek. A MOHU augusztus elején elismerte, hogy a rendszer logisztikáját újra kell tervezni - közölte a Telex.
A visszaváltási rendszer nehézkessége új társadalmi jelenséget is teremtett: egyre több ember gyűjti a betétdíjas palackokat és fémdobozokat a budapesti utcákon, akik között hajléktalanok, munkanélküliek és szegénységgel küzdők is vannak. Ez a jelenség rávilágít arra, hogy a betétdíjas rendszer nem csupán környezetvédelmi, hanem társadalmi problémákat is felvet.
A cikk célja, hogy megvizsgálja a helyzet társadalmi felelősségét, a MOHU szerepét, és bemutassa a betétdíjas rendszer működését más országokban. Szabó Andrea szociológus szerint a Fidesz 2011-ben hirdetett munkaalapú társadalom koncepciója mára a párt egyik alapértékévé vált, azonban a betétdíjas palackgyűjtés megjelenése rávilágít, hogy a magyar társadalomban valós jövedelemszegénység létezik, ami ellentmond a kormány narratívájának.
A palackgyűjtés a társadalmi érzékenyítés folyamatát indította el, ahol a középosztály a társadalom rejtett deprivált rétegeivel szembesül, akikkel eddig nem kívántak foglalkozni. Szabó szerint a MOHU-nak és az önkormányzatoknak is nagyobb felelőssége van a rendszer működtetésében, hogy elkerüljék a palackok szemétbe dobását.
A gyűjtögetés nem csupán Magyarországra jellemző: több nyugat-európai országban, mint Németországban és Svédországban is megjelentek a palackgyűjtők. Az ottani példák azt mutatják, hogy a társadalmi támogatás és a szociális háló erősebb, ami segíti a gyűjtők integrációját a társadalomba. Különböző kezdeményezések célja, hogy segítse a gyűjtőket, és megkönnyítse a visszaváltható palackok gyűjtését.
