Augusztus végén a Magyar Posta frissítette azoknak a hivataloknak a listáját, amelyek szeptember közepén már csak postapartnerként működnek tovább. Ilyen települések például Pusztakovácsi, Szalonna, Nagypeterd, Somogyfajsz, Szelevény és Tiszasas – írta meg a Népszava. A Magyar Posta nemcsak ezeken a településeken, de az elmúlt hetekben is számos helyen adta fel állami feladatait, és keresett másokat a hivatalok működtetésére.
A korábbi nagy postabezárási hullámban – jellemzően 2022-ben – kötött postapartneri szerződések többsége egy-másfél éven belül lejár, és kérdéses, hogy a vállalkozók újrakötik-e ezeket a tapasztalatok alapján.
„Augusztus elejétől mobilposta jár a faluban. Fél órát tölt itt, ami sokakat zavar, hiszen megszokták, hogy hétköznap délelőttönként mindig nyitva volt a régi posta” – mondta Czinke János, Homokszentgyörgy polgármestere a Népszavának. A falu önkormányzata mindent megpróbált a hivatal megtartásáért, még azt is felajánlották, hogy elengedik a bérleti díjat, de végül a posta bezárt. „Csak nem értem: ha az állam nem tudja finanszírozni, hogyan várják el ezt egy településtől, ráadásul egy igencsak hátrányos térségben?” – tette hozzá a polgármester.
A kisebb településeken a mobilposta szolgáltatás csak rövid időre érhető el, és a lakók elégedetlenségéhez vezetett. Homokszentgyörgy mellett például a szomszédos Ladon is bezárt a hivatal, így a lakóknak Kaposvár vagy Kadarkút felé kell utazniuk, hogy postai ügyeket intézzenek. A mobilposta mindössze 20 percre tér be a faluba, és csak egy helyen áll meg, ami komoly kihívást jelent az ott élők számára.
Gulyás János, Borsodbóta polgármestere hasonló helyzetről számolt be. „Ez egy állami szolgáltatás, minden sz..rt már ne akarjanak az önkormányzatok nyakába varrni” – mondta. Szerinte ők sem fogják átvenni a posta működtetését, ha a hivatal bezár, mivel az önkormányzat költségvetése már most is túlterhelt.
Van azonban olyan település, ahol az önkormányzat erőn felül vállalja a posta megmentését. Kis Attila, Zemplénagárd polgármestere elmondta, hogy a településük az önkormányzat segítségével próbálja fenntartani a postahivatalt. „Mindent nem zárhatunk be, úgyhogy megpróbáljuk a saját kis hivatalunkat megmenteni” – mondta.
Sok kistelepülésen a Coop-üzletekben alakítottak ki postahivatalokat, ám ezek többsége is veszteséges. Az egyik észak-magyarországi partnerposta vezetője elmondta, hogy az emberek inkább elkerülik a postát, ha nem vásárolnak semmit a boltból, így sok esetben ez is veszteséges működéshez vezet.
A Magyar Posta eddig nem közölt hivatalos adatokat arról, hogy mennyi pénzt takarít meg a hivatalok bezárásával, vagy hogy mi lesz az üressé vált ingatlanok sorsa. Tóth Zsuzsanna, a Postás Szakszervezet elnöke szerint őket sem tájékoztatta a cég az esetleges elbocsátásokról.
