Már évek óta központi téma, miként lehet az otthonok minél gazdaságosabb működését megvalósítani, ráadásul a kormány most meghozott döntése azonnali cselekvésre sarkallja az embereket. Ugyanis a most bejelentett rezsiváltozások ezúttal nem nagyvállalatokra, hanem a lakosságra, a hétköznapi családokra vonatkoznak.
Aki akár villamos energiából, akár földgázból a megállapított átlagfogyasztásnál – áramfogyasztás esetében a 210 kilowattóra, a gázból pedig a 144 köbméter – többet használ el, akkor a különbözetet piaci árhoz képest olcsóbb, de a hatósági árnál jóval magasabb összeget kell majd kifizetnie. A villamosenergia valós piaci ára 268 forint, de a lakosságnak 70,1 forintot, a gáz esetében 1020 forint helyett 747 forintot kell majd fizetnie.
Mivel mind a gáz, mind az elektromos áram díja emelkedik, alaposan meg kell vizsgálni, hogy az adott ingatlan esetében mi lenne a leg energia-és költséghatékonyabb fűtési opció. Aki az árammal való fűtés mellett teszi le a voksát, ma már számos modern megoldás közül választhat.
A gázzal szemben az az elektromos fűtési megoldások előnye, hogy a saját hálózat nem feltétlenül függ a szolgáltatóktól, hiszen megújuló energiaforrások segítségével tőlük függetlenül elő tudja állítani a világításhoz, de akár a fűtéshez is szükséges energiamennyiséget. Az elektromos fűtést egy megfelelő méretezésű és kialakítású napelemrendszer folyamatosan és biztonságosan képes üzemeltetni.
Ha most van lehetősége egy családnak arra, hogy 3-5 millió forintból napelemet és elektromos fűtést alakíttasson ki, akkor a szakemberek szerint ebben az esetben egy 100-120 m2-es ingatlan fűtése és villanyszámlája szinte nulla forint lesz, és 5 millió forint egyszeri beruházásával megspórolható éves szinten az előzetes rezsi emelkedési kalkulációk alapján 3-3,5 millió forint. Ami azt jelenti, hogy 1,5 év alatt visszajön a fűtés és napenergia ára, onnantól kezdve pedig éves szinten 3-3,5 millió forint megtakarítást jelent a család számára.
Vegyük sorra, hogy a jelenleg ismert elektromos fűtési lehetőségek milyen előnyös és milyen hátrányos tulajdonságokkal rendelkeznek.
- A klímákat többnyire helyiségek hűtésére használják. Vannak olyan típusok is, amelyek fűtésre is alkalmasak, azonban sokkal magasabb az áruk, ráadásul a hatékonyságuk is kétséges.
- A hőszivattyú egy kiváló technológia, amelyik elképesztően jó hatékonysággal tud dolgozni, emellett a havi fenntartási költsége is kedvező.
- A fűtőszőnyeg gyorsan és egyszerűen letelepíthető akár laminált padló, akár járólap alá, viszont, mivel elektromos fűtésről beszélünk, a havi villanyszámlánkat jelentősen meg tudja emelni.
- Az infrafűtő paneleket ugyanúgy hősugárzóként tudjuk használni, hiába infra technológia. Ha előtte vagy mellette állunk, tehát a környezetében vagyunk, akkor érezzük az infra hatását, de 3 méterrel távolabb már nem tud kellően hatékony lenni.
Természetesen anyagi ráfordítást nem, csupán odafigyelést igénylő lehetőségek is vannak, amiket meg tudunk tenni a spórolás érdekében. Ezek közül az első és legfontosabb az ingatlan megfelelő szellőzésének biztosítása. A gyakori, de csupán 1-2 perces huzatos átszellőztetés a levegőt is sokkal jobban felfrissíti, mindamellett a hőmérsékletet nem csökkenti jelentős mértékben.
Szintén komoly megtakarításokat könyvelhetünk el, ha távollétünk idejére lejjebb tekerjük a termosztátot. Azonban nem mindegy, hogy mennyire. Ha az ingatlant 20-22 fokosra fűtjük, 14-16 foknál kevesebbre semmiképpen ne állítsuk, akkor sem, ha nem tartózkodunk az épületben.
Okos otthonok esetében kényelmes megoldást jelenthet, ha wifi segítségével távolról is irányíthatjuk a fűtési rendszerünket, de akár az infrafűtés is segítségünkre lehet, ami a többi fűtéssel szemben rekordidő alatt képes a kívánt hőfokra felfűteni.
