Teljesen másként cselekednek a fővárosban, mint vidéken, ha valaki ingatlant örököl. Vidéken sokkal kevesebben telepedtek le hosszútávon az örökölt ingatlanba, és mivel vidéken az albérleti piacon se voltak olyan kedvezőek a lehetőségek, mint a fővárosban, így inkább pénzre váltották a tulajdonjogot az örökösök, de az eladás helyett inkább bérlőt keresnek az ingatlanra.
De mégis mit tegyen az, aki ingatlant örököl. Ez esetben több tisztázandó jogi és hagyatéki, tulajdonjogi és bejegyzési kérdés is van, sokszor akár másfél évig is eltarthat, mire hozam realizálható az örökölt lakásból, házból. Budapesten ugyanakkor gyakori az is, hogy az örökös vagy gyermeke, unokája költözik az ingatlanba.
Persze nem árt figyelembe venni, hogy az értékesítési folyamatot segítheti, ha az ingatlan adósságmentes, ki van ürítve, a közüzemi szolgáltatások és a társasházi közös költség ki van egyenlítve. Az adatok szerint a fővárosban átlagosan 37 millió forintot kaptak az örökösök, addig az ország egyéb területén átlagosan 18,5 millió forintért keltek el az örökölt, általában nagyobb alapterületű ingatlanok.
Nem mindegy az sem, mikor válik meg az örökös újdonsült tulajdonától: 5 éven belüli nyereséges továbbértékesítés esetén ugyanis nemcsak a - lakástulajdon esetében - 9 százalékos illeték, hanem jövedelemadó fizetésére is kötelezett az eladó. Ugyanakkor a szerzés évétől számított 5. évtől viszont már az eladás jövedelemadó-mentessé válik.
Az elmúlt időszakban egy új szokás is megfigyelhető volt, ugyanis egyre kevesebben válnak meg a vidéki örökségtől is - főleg, ha kertes házról, házrészről van szó - mivel ezeket nyaralóként is elkezdték használni az emberek.
