A világ fejlett gazdasággal bíró, leggazdagabb államait tömörítő G7-csoport (Egyesült Államok, Kanada, Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország és Japán) pénzügyminiszterei történelmi megállapodást írtak alá az államhatárokon átívelő adózási joghézagok kiküszöbölésére, mellyel tisztességes adó megfizetésére kötelezhetik a világ legnagyobb multinacionális vállalatait.
A G7-csoport támogatja a minimum 15 százalékos társasági adókulcs globális bevezetését. Cél az is, hogy az adó megfizetése ténylegesen azon országokban történjen, ahol a cégek üzleti tevékenysége folyik. Több éve húzódó tárgyalássorozat lezárásaként a G7-csoport pénzügyminiszterei történelmi megállapodásra jutottak a globális adózási rendszer megreformálására, összhangba hozva azt a globális digitális korszak elvárásaival – jelentette ki Rishi Sunak brit pénzügyminiszter riportereknek.
A Facebook üdvözölte a G7-döntést, annak ellenére, hogy a közösségi média óriása nagy valószínűséggel több adót kényszerül majd fizetni a jövőben. Üdvözöljük a fontos előrelépést – jelentette ki Nick Clegg, a vállalat globális ügyekért felelős elnökhelyettese Twitter bejegyzésében. Mindez azt jelentheti, a Facebook több adót fog fizetni, s minderre különböző helyszíneken kerül majd sor. A Facebook már hosszú ideje a globális adózási szabályok reformja mellett tette le a voksát. A megállapodás egy fontos első lépés az üzleti vállalkozások biztonságosabbá tétele és a közbizalom erősítése érdekében a globális adórendszerben – írta.
A Google szintén támogatásáról biztosította a megállapodást. Elkötelezetten támogatjuk a nemzetközi adóreformot. Reményeink szerint az országok folytatják a munkát, hogy együtt kidolgozzanak egy olyan új nemzetközi adórendszert, mely kiegyensúlyozott és tartós megállapodás lesz majd – tette közzé José Castaneda, a vállalat szóvivője egy emailben küldött nyilatkozatban – írja a France24.com.
A G7-egyezmény jelentheti az alapját egy globális megállapodásnak, melyet júliusban hozhatnak tető alá a G20 keretein belül, megállapodva további kormányokkal és jegybankelnökökkel. Mindez egy több évtizede zajló államok közötti versenynek vethetne véget, melynek fő jellemzője az egymás társasági adókulcsai alá ajánlás volt a nemzetközi nagytőke kegyeinek megnyerése, tőkebefektetések bevonzása érdekében. Ez ultraalacsony társasági adókulcsokhoz vezetett egyes államokban, az EU-ban többek között Írországban és Magyarországon is – 12,5 illetve 9 százalék.
A pandémia azonban hatalmas csapást mért a világgazdaságra, csakúgy, mint a nemzetállamok gazdaságára, költségvetésére. Globális szinten több százmilliárd dollár költségvetési hiány keletkezett, melyeket kezelnie kell az egyes kormányoknak. A nemzetgazdaságok felturbózásához pedig bevételekre van szükség. Szükséges tehát az alacsony adósávokkal zajló államok közötti verseny megszüntetése.
A G7 miniszterek arról is megállapodtak, hogy nyomást gyakorolnak a vállalatokra annak érdekében, hogy prudensebb formában nyilatkozzanak tevékenységük környezetre gyakorolt hatásairól – ez fontos brit célkitűzés volt a tárgyalások során.
A világ vezető államai évek óta küzdenek azért, hogy költségvetésük több adóbevételre tehessen szert olyan nagy multinacionális cégektől, mint a Google, az Amazon vagy a Facebook, melyek gyakran olyan országokban könyvelik el gazdálkodásuk nyereségét, ahol kevés adót kell csupán megfizetniük, vagy egyáltalán nincs adófizetési kötelezettségük. Nulla százalékos társasági adókulcs van érvényben többek között a Bahama-szigeteken, az Egyesült Arab Emírségekben és Bahreinben.
A Biden-adminisztráció javaslata volt a most elfogadott 15 százalékos globális társasági minimumadó, mely felette van az amerikai cégek adóparadicsomaként működő Írország 12,5 százalékos adókulcsának, de alatta a G7-tömörülés legalacsonyabb adókulcsát alkalmazó Egyesült Királyság 19 százalékos, továbbá az Egyesült Államok 21 százalékos értékeinek.
Egy dologban biztosak lehetünk. A 9 százalékos, kiemelten alacsony adókulcsot alkalmazó Magyarországot egy G20-as globális megállapodás rendkívül érzékenyen érintené.
