A fejlett világ országaiban a nyugdíjrendszerek több pillérre is támaszkodnak. Ilyenek például az állami nyugdíj, a foglalkoztatói nyugdíjformák, illetve természetesen a saját megtakarítások. Magyarország több szempontból is sajátos helyzetben van a bankmonitor.hu szakértői szerint. Egyrészt nálunk gyakorlatilag nem létezik a foglalkoztatói nyugdíjpillér, másrészt még viszonylag csekély a saját megtakarítások hatékonysága.
Ezek miatt a magyar nyugdíjasok rendkívüli mértékben ki vannak szolgáltatva az állami nyugdíjnak. Az állami nyugdíjak azonban messze elmaradnak a bérektől: az átlagos nyugdíj alig teszi ki az átlagbér 50%-át, így az, aki nem tett félre korábban megfelelő tartalékot, az komoly életszínvonalbeli csökkenéssel lesz kénytelen megbirkózni. Ráadásul a magyar nyugdíjrendszer maga is fenntarthatósági problémával küzd.
Az életminőség javulása ugyanis lehetővé tette, hogy sokkal többen megérjék az időskort, és ez a nyugdíjrendszer szempontjából problémát okoz, mert ezzel egyidőben kevesebb gyermeket vállal a társadalom. Ennek pedig az a következménye, hogy jóval kevesebb fiatal fog az idősödő generációk helyébe lépni. A társadalom elöregszik, és ez okozza tehát a nyugdíjrendszer kényszerű fenntarthatatlanságát, mert rövidesen nem lesz elegendő adófizető a nyugdíjak kitermeléséhez.
Jelenleg még elmondhatjuk, hogy a lakosság legnagyobb része az aktív dolgozók táborát erősíti. 2060-ra már ez is megváltozhat: a legszélesebb korosztályok az akkori idősek közül fognak kikerülni. Bevett módszer a fejlett országokban, hogy a nyugdíjkassza egyensúlyának megőrzése érdekében fokozatosan emelik a nyugdíjkorhatárt. Az adatok mindenhol a 60-67 éves intervallumban helyezkednek el, de azon belül nagyon változatosan alakulnak. A lengyel és osztrák nők például 60 éves korukban, míg olasz társaik csak 67 éves koruktól mehetnek nyugdíjba.
Ez Magyarországon jelenleg is zajlik: idén még 64,5 évesen lehet nyugdíjba vonulni, 2022-től viszont 65 évre emelkedik a korhatár, azaz több ideig fizetik a járulékokat az idősödő dolgozók. Így a következő esztendőtől az 1957-től született aktív dolgozókra már ez érvényes. Ráadásul a katás vállalkozók az alacsony közteherviselésük miatt igen alacsony nyugdíjat kapnak.
Az állam persze másként is készül már most arra az esetre, ha a nyugdíjhelyzet véglegesen tarthatatlanná válna. Nem véletlenül rögzítették az Alaptörvénybe a kötelező szülőtartás intézményét, ami alapján a nagykorú gyermekek kötelesek gondoskodni rászoruló szüleikről. Még az állam helyett is.
2016-ban a Magyar Nemzeti Bank tanulmánya úgy látta, még 20 évig tekinthető megoldottnak a nyugdíjak finanszírozása. Hogy mi lesz utána? Nos, a mai aktív dolgozók számára az egyetlen felelősségteljes alternatíva a nyugdíj-előtakarékosság. Ezekkel a megtakarításokkal rendszeresen lehet pénzt félretenni, így az évek során jelentős tőke halmozódhat fel. Akik kellően korán elkezdik, és megfelelő összegeket takarítanak meg, ők majd stabil jövedelemre számíthatnak az állami nyugdíjon felül. Az ilyen nyugdíjcélú megtakarításokra jelenleg 20%-os állami támogatás (SZJA-visszatérítés) is igényelhető, legfeljebb évi 280 000 forint értékben.
