Az európai uniós tagállamok vezetői megállapodást kötöttek az éghajlatpolitikai célkitűzésekről, amelyek szerint az unió 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását - közölte Charles Michel.
Az MTI megírta, hogy az Európai Tanács elnöke Twitter-üzenetében kijelentette: a megállapodással Európa vezető szerepet játszik az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Az állam- és kormányfők elsősorban arról vitáztak, hogy a tagországoknak 2030-ig a jelenleg tervezett 40 helyett legalább 55 százalékkal kelljen-e csökkenteniük az üvegházhatást okozó gázok uniós kibocsátását. A klímavita Lengyelország ellenállása miatt húzódott, Varsó ugyanis garanciákat követelt arra vonatkozóan, hogy a megállapodás elismeri pénzügyi szükségleteit a zöld átmenet során.
Az Európai Unió újabb fél évvel meghosszabbította az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági szankciókat, mivel nem történt előrelépés a minszki megállapodások végrehajtásában. A szankciókat az EU az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedésekre válaszul vezette be 2014 júliusában, eredetileg egyéves időtartamra, majd 2014 szeptemberében megerősítette azokat. A korlátozó intézkedések a pénzügyi, az energetikai és a védelmi ágazatra, valamint a kettős felhasználású termékek területére irányulnak.
A meghosszabbított gazdasági szankciók egyebek mellett fegyverkiviteli és -behozatali tilalomra, a kettős felhasználású termékek katonai célokra vagy oroszországi katonai végfelhasználók részére történő kivitelére terjed ki, továbbá korlátozza Oroszország hozzáférését a kőolajtermeléshez és -feltáráshoz felhasználható egyes érzékeny technológiákhoz és szolgáltatásokhoz.
Az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfők újabb szankciók bevezetésének lehetőségéről egyeztek meg Törökországgal szemben. Barend Leyts, az Európai Tanács elnöke szóvivőjének ma hajnalban közzétett Twitter-üzenetéből kiderült, hogy a tagállami vezetők Törökországgal összefüggésben megfogalmazott következtetéseikben megállapították: noha a Földközi-tenger keleti medencéjében kialakult konfliktus megoldására Ankara tárgyalásokat kezdeményezett, egyoldalú és provokáló magatartásra, ellenséges megnyilvánulása az unió és tagállamaival szemben nem szűnt meg.
Az Európai Tanács leszögezte: az uniónak stratégiai érdeke a kölcsönösen kedvező kapcsolatok fenntartása Ankarával, de a török vezetésnek hajlandóságot kell mutatnia az ellentétek párbeszéddel történő megoldására a nemzetközi joggal összhangban. A tagállami vezetők végezetül arról határoztak, hogy az unió külügyi szolgálatának márciusáig átfogó jelentést kell készítenie a régió helyzetéről, ami alapján el lehessen dönteni a következő lépéseket, szükség esetén akár további korlátozó intézkedések meghozatalát.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a tanácskozáson részt vevő tagálami vezetőnek arról beszélt, hogy a két lépcsőben indítani kívánt uniós oltási kampány sikeréhez mások mellett az UEFA futballsztárjai nyújtanak majd segítséget. Közölte, hogy kampányban szereplő futballsztárok segíteni fognak eloszlatni az oltásokkal kapcsolatos fenntartásokat. Von der Leyen arra szólította fel a tagországokat, hogy gyorsítsák fel az oltások bevezetését célzó infrastrukturális előkészületeiket, ugyanis a decemberben jóváhagyni tervezett oltóanyagnak különlegesen hideg tárolási kapacitásra van szüksége.
A brüsszeli csúccsal párhuzamosan zajlanak az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kereskedelmi kapcsolatrendszerének feltételeiről folyó tárgyalások. Boris Johnson, brit miniszterelnök kijelentette, komoly esély van arra, hogy megállapodás nélkül zárulnak majd a tárgyalások. Ugyanakkor hozzátette, kész folytatni a tárgyalásokat, és a vezető uniós tagállamok fővárosaiba is hajlandó ellátogatni a siker érdekében. Szerinte azonban immár "erőteljes lehetőség" egy olyan viszonyrendszer, amely sokkal inkább hasonlít az EU és Ausztrália kapcsolataira, mint az EU és Kanada kereskedelmi egyezményére. Johnson ezzel arra utalt, hogy Kanadának van szabadkereskedelmi megállapodása az EU-val, Ausztráliának viszont nincs. Ez azt jelentené, hogy az Egyesült Királyság és az EU kereskedelme januártól, a jelenlegi átmeneti időszak lejárta után a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna, ez viszont vámok megjelenésével járna a jelenleg akadálytalan kereskedelmi forgalomban.
A brit autógyártók és autókereskedők szövetsége (SMMT) közölte: számításai szerint a szabadkereskedelmi megállapodás elmaradása esetén életbe lépő WTO-szabályozás a brit és az uniós autóipari ágazatnak együtt 110 milliárd euró termeléskiesést okozna 2025-ig. Mindenesetre David Frost brit főtárgyaló és Michel Barnier, az Európai Bizottság tárgyalóküldöttségének vezetője a következő néhány napban folytatja a megbeszéléseket, és vasárnapig határozott döntésre kell jutni a tárgyalások jövőjéről.
