Január 30-ig meghosszabbította Seszták Miklós letartóztatását szerdán a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája. A kereszténydemokrata országgyűlési képviselő, volt nemzeti fejlesztési miniszter ellen hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folyik büntetőeljárás a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) előtt.
A meghosszabbítást az NVVH kezdeményezte, a szökés, az elrejtőzés és a bizonyítási eljárás veszélyeztetésének okaira hivatkozva, a bíró pedig megalapozottnak ítélte az indítványt. A védelem a letartóztatás megszüntetését, ennek hiányában enyhébb kényszerintézkedést kért, maga Seszták Miklós pedig óvadék ellenében kérte szabadlábra helyezését. A bíróság mindkét kérelmet elutasította.
Három ügyben is gyanúsítják a kereszténydemokrata politikust
A Központi Nyomozó Főügyészség a Volánbusz Zrt. személyszállítási szolgáltatásaihoz és autóbusz-beszerzéseihez kapcsolódó vesztegetési ügyben nyomoz, és a vizsgálat kiterjed a 2014 és 2018 között nemzeti fejlesztési miniszterként dolgozó politikusra is. A nyomozás adatai alapján a főügyészség feltételezi, hogy a volt miniszter és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezérigazgatója 2015 és 2018 között közvetítő révén összesen több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyhöz jutott a Volánbusszal szerződéses viszonyban álló cégek képviselőjétől.
A főügyészség közlése szerint egy építőipari beruházásokkal foglalkozó cégcsoport képviselője a remélt állami megbízásokért cserébe azt ajánlotta, hogy a munkák után a szerződésben rögzített vállalkozói díj 10 százalékát közvetítőn keresztül visszajuttatja a politikusnak. A cégcsoport 2015 és 2018 között több kiemelt állami beruházást nyert el, és ezekkel összefüggésben a vád szerint több mint egymilliárd forint jogtalan előnyt kapott tőle a volt miniszter. Emellett a Nemzeti Sportközpontok által kiírt uszoda- és tornaterem-beruházások ügyében a fejlesztésben érdekelt cég képviselője a főügyészség szerint mintegy 270 millió forintot juttatott el neki.
A főügyészség értékelése alapján a politikus cselekménye hétrendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által, hivatali helyzetével visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének, valamint hatrendbeli, önálló intézkedésre jogosult személy által, bűnszövetségben és üzletszerűen, bűnsegédként elkövetett vesztegetés elfogadása bűntettének megállapítására látszik alkalmasnak.
A KDNP a mentelmi jogra hivatkozva kért vizsgálatot az ügyben
Az NVVH szeptember 28-án vette át az ügyet, és az Országgyűlés ugyanezen a napon függesztette fel Seszták Miklós mentelmi jogát. Két nappal később, szeptember 30-án rendelték a képviselő letartóztatását.
A KDNP október 6-án azt követelte, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága azonnal vizsgálja ki az ügyet, arra hivatkozva, hogy mentelmi joga miatt parlamenti képviselőt nem lehet megfigyelni. Másnap, október 7-én a Központi Nyomozó Főügyészség elismerte, hogy Seszták Miklóssal szemben bírói és ügyészi engedélyhez nem kötött leplezett eszközt, úgynevezett rejtett figyelést alkalmazott, a főügyészség szerint azonban ennek megvolt a jogi alapja.
