A magyar burgonya jövője egyre bizonytalanabb: a klímaváltozás következtében hazánk éghajlata már most is túl meleg a növény számára, és új kártevők is megjelentek, amelyek tovább rontják a termelési feltételeket. Az ELTE Meteorológiai Tanszék és a MATE Agronómiai Tanszék kutatói – Szabó Péter, Somfalvi-Tóth Katalin és Pongrácz Rita – részletes elemzésben mutatták be, hogyan romlott a burgonya termeszthetősége és csökkent a hazai termés az elmúlt két évtizedben.
Túl meleg és túl sok kártevő
A kutatás szerint a burgonya ma már a hőség és a kártevők kettős szorításában van. Magyarország a termesztés déli határán helyezkedik el, így a nyári hőmérséklet már több térségben meghaladja a növény tűréshatárát.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy új, melegebb klímához alkalmazkodó kártevők is megjelentek, például a burgonyamoly, amely 2015-ben tűnt fel, és azóta tartósan megtelepedett hazánkban.
A kutatók meteorológiai adatok – köztük a HungaroMet adatai – alapján modellezték, hol maradhat alkalmas a környezet a burgonyatermesztésre. A vizsgálat egyik legfontosabb tényezője a júliusi átlaghőmérséklet, mivel ez határozza meg, hogy a növény életciklusa sikeresen végbe tud-e menni egy adott térségben.
A termés négyötöde már eltűnt
Az adatok szerint a 2000-es évek elején még mintegy 800 ezer tonna burgonyát takarítottak be Magyarországon, ma ez alig a negyede.
A hazai termelés már csak a fogyasztás 40–50 százalékát fedezi, a hiányt főként francia, német és holland importpótolja.
A legnagyobb visszaesés az Észak-Alföldön és Közép-Magyarországon történt.
-
Budapest agglomerációjában például teljesen megszűnt a termesztés: a 2000-es évek 200–300 hektárjáról 2024-re nullára csökkent a burgonyaterület.
-
Ma a fő termőkörzetek Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegyékben találhatók, de együtt is csak feleakkora a termelés, mint korábban egyedül Pest vármegyében volt.
A Dél-Alföldön már csak hűtőöntözéssel lehetséges a termesztés, és ez sem nyújt teljes védelmet a gyakori kártevők ellen.
Pesszimista és zöld jövőkép
A kutatók szerint a pesszimista forgatókönyv alapján egy-két évtizeden belül Magyarországon sehol sem lesz természetes körülmények között termeszthető burgonya.
A realista forgatókönyv ennél csak kicsivel kedvezőbb: csak néhány kisebb térség maradna alkalmas a termesztésre.
A szakemberek szerint csak a „zöld forgatókönyv” adhat esélyt a helyzet javítására:
-
a legalkalmasabb termőterületek feltérképezésével,
-
hatékony öntözési és védelmi rendszerek kialakításával,
-
valamint a kártevők elleni integrált védelemmel megőrizhető lehet a hazai burgonya minősége és elérhetősége.
A kutatás rávilágít, hogy a magyar burgonyatermesztés a klímaváltozás egyik első áldozata lehet. Ha a negatív trend folytatódik, néhány évtizeden belül eltűnhet a hazai krumpli a boltok polcairól, és teljesen importra szorulhatunk.
