Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legfrissebb jelentése minden eddiginél sötétebb képet fest a bolygó állapotáról. Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza szerint a mutatók egyértelműen gyorsuló felmelegedést jeleznek, amelynek hátterében szinte teljes egészében az emberi tevékenység áll.
Gyorsuló hőmérséklet-emelkedés
A jelentés szerint a 2011–2020-as időszak átlaghőmérséklete már 1,09 fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet, és ez az érték az elmúlt öt évben további 0,17 Celsius-fokkal emelkedett. Bár a természetes folyamatok, mint a La Niña jelenség, korábban képesek voltak átmenetileg hűteni a globális átlagot, 2025-re ez a hatás már elenyészővé vált: az év minden 2023 előtti esztendőnél melegebb volt.
Megtriplázódott energiatöbblet
A kutatók műholdas mérésekkel igazolták, hogy a Föld energia-háztartása drasztikusan felborult. A bolygó által elnyelt és ki nem sugárzott energia mennyisége soha nem látott ütemben növekszik:
-
1976–1995: átlagosan 0,4 Watt többletenergia négyzetméterenként.
-
1996–2015: az érték megduplázódott (0,8 Watt).
-
Napjainkban: elértük az 1,2 Watt/négyzetméteres értéket, ami a 80-as évek szintjének háromszorosa.
Szárazföldi forróság és csapadék-bizonytalanság
Szabó Péter kiemelte, hogy mi, emberek nem a globális átlagot, hanem a szárazföldi hőmérsékletet érzékeljük. Itt a melegedés üteme több mint a duplája a globális átlagnak, ami egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámokban, valamint aszályokban mutatkozik meg.
Érdekesség és egyben figyelmeztető jel a jelentésben, hogy a korábban biztosnak tűnő trend, miszerint globálisan nő a csapadék mennyisége, megdőlni látszik. Az utolsó öt év adatai alapján már nem jelenthető ki egyértelmű növekvő trend, a rendszer viselkedése megváltozott, aminek okait jelenleg is vizsgálják.
Mit tehetünk egyéni szinten?
Bár a legfontosabb lépéseket az energiaipar visszaszorítása és a nagypolitikai döntések jelentik, a szakértő szerint az egyéni cselekvésnek is van súlya:
-
Energiahatékonyság: Épületeink korszerűsítése és szigetelése.
-
Tudatos közlekedés: Az autóhasználat ésszerűsítése, közösségi közlekedés preferálása.
-
Pazarlásmentesség: Helyi alapanyagok vásárlása és az élelmiszerpazarlás csökkentése.
-
Felelős választás: Olyan döntéshozók támogatása, akik elkötelezettek a klímavédelem mellett.
