A GLP-1 készítmények körülbelül hat éve robbantak be a köztudatba, és azóta is töretlen a népszerűségük – miközben a szakértők egyre hangosabban figyelmeztetnek: önmagukban nem elegendők a tartós fogyáshoz, és nem pótolják az életmód- és viselkedéstámogatást. Mindeközben Magyarországon az elhízás közfinanszírozott egészségügyi terhei évente százmilliárdos nagyságrendet érnek el, és a probléma gazdasági súlya mára meghaladja a dohányzásét is.
Riasztó adatok: a magyar férfiak az EU élmezőnyében vannak – az elhízásban
Az elhízás és a túlsúly Magyarországon mérhető, tömegeket érintő népegészségügyi probléma. A KSH 2019-es adatai szerint a 15 éves és idősebb népesség 23,9 százaléka számított elhízottnak – ez 3,3 százalékponttal több, mint 2014-ben. A 2022-es nemzetközi összehasonlításban a magyar férfiaknál mért 24,2 százalékos elhízási arány az Európai Unión belül a második legmagasabb érték. Az Eurostat és a WHO besorolása szerint túlsúlyosnak a 25–29,9 BMI közötti, elhízottnak a 30 feletti BMI-vel élők számítanak.
A túlsúly kockázata az életkorral drámaian nő: míg a 16–24 éves korosztályban az EU-ban a túlsúlyosak aránya 20,3 százalék, addig a 65–74 évesek körében ez az arány már 63,6 százalék. Az iskolázottság szintén meghatározó tényező – az alacsonyabb végzettségűek körében jóval gyakoribb a túlsúly, mint a diplomások között. A Portfolio-nak nyilatkozó Kertész Balázs, a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. innovációs igazgatója és ügyvezetője szerint a magyarországi táplálkozási szokások és a hagyományos étrend biztosan hozzájárul ahhoz, hogy a lakosság jelentős része elhízott. A generációk közötti különbségek egyik oka lehet, hogy a fiatalabb korosztály tudatosabban figyel az egészséges táplálkozásra, míg az idősebbek körében az energiadúsabb, zsírosabb, helyi konyhára épülő fogások dominálnak.
A túlsúly nem csupán esztétikai kérdés. Már mérsékelt pluszkilóknál elindulhat egy anyagcsere- és terhelési láncreakció, amely hosszabb távon betegségek kockázatát növeli. A hasi zsírszövet hormonálisan aktív, gyulladásos folyamatokat tarthat fenn, ronthatja az inzulinérzékenységet, és kedvezőtlen irányba tolhatja a vérzsír- és vérnyomásértékeket. A többletsúly emellett fokozza az ízületek és a keringés terhelését, rontja az alvásminőséget, és nehezíti az aktív életmód fenntartását.
Az elhízás gazdasági terhe mára a dohányzásét is meghaladja
A World Obesity Federation becslése szerint Magyarországon az elhízás teljes gazdasági terhe 2019-ben 4,82 milliárd dollár volt – mai áron közel 1 494 milliárd forint –, ami a GDP 2,95 százalékát tette ki. Ennek 84,3 százaléka indirekt költségként jelentkezett: táppénzes napok, munkából való kiesés, csökkent munkateljesítmény, korai rokkantság és termelékenységveszteség formájában. Ugyanez a modell 2060-ra már több mint 19 milliárd dolláros terhet és 4,77 százalékos GDP-hatást vetít előre.
Egy 2025-ös hazai kutatás szerint az obezitáshoz köthető, közfinanszírozott egészségügyi kiadások 2019-ben közel 144 milliárd forintot, 2022-ben pedig mintegy 133 milliárd forintot tettek ki – a csökkenést a szerzők a pandémia előtti és utáni ellátórendszeri időszak eltérő működésével magyarázzák.
„Az elhízás jelentős munkaerőpiaci és termelékenységvesztést okoz, a szív- és érrendszeri, valamint anyagcsere-problémák kezelése pedig extrém magas költségeket ró az egészségügyi ellátórendszerre." – Kertész Balázs, a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. innovációs igazgatója és ügyvezetője
Kertész azt is hangsúlyozta, hogy az elhízás hazai nemzetgazdasági terhe mára meghaladja a dohányzás vagy az alkoholizmus okozta terheket. Az elhízás megelőzésére fordított állami kiadások ugyanakkor messze eltörpülnek az azoktól várható potenciális megtakarítások mellett.
GLP-1: áttörés, de korlátokkal
A WHO meghatározása szerint az elhízás krónikus, visszatérő betegség, amelynek sikeres kezelése korai felismerést, egyéni kockázatbecslést és hosszú távú, multidiszciplináris gondozást igényel. A gyógyszeres terápiák sokat fejlődtek az elmúlt évtizedekben: a korábbi, függőséget vagy súlyos szív- és érrendszeri mellékhatásokat okozó szereket kivonták a forgalomból, és mára a legmodernebb eszközök a GLP-1 készítmények lettek.
A WHO 2025. december 1-jén tette közzé első, felnőttk
