Ausztrália kormánya közzétette első Nemzeti Éghajlati Kockázatértékelését, amely szerint a kontinensnek a következő évtizedekben gyakoribb és súlyosabb árvizekre, ciklonokra, hőhullámokra, aszályokra és bozóttüzekre kell felkészülnie.
Chris Bowen klímaváltozási miniszter kiemelte: „az ausztrálok már most is szembesülnek a klímaváltozás következményeivel, és minden megakadályozott felmelegedési fok segít elkerülni a legsúlyosabb hatásokat a jövő generációi számára.”
A 72 oldalas dokumentumot néhány nappal azelőtt hozták nyilvánosságra, hogy a kormány ismerteti 2035-ös kibocsátáscsökkentési céljait.
A jelentés főbb megállapításai
A szakértők három forgatókönyvet vizsgáltak: 1,5°C, 2°C és 3°C feletti globális felmelegedés. Ausztrália már elérte az 1,5°C-os határt, és a modellek szerint:
-
3°C-os emelkedésnél a hőséggel összefüggő halálesetek száma Sydneyben több mint 400%-kal, Melbourne-ben pedig közel háromszorosára nőhet.
-
2050-re a part menti települések közül egyre több kerülhet „magas vagy nagyon magas kockázatú területre”. Ez a jelenlegi népességszint mellett több mint 1,5 millió embert érinthet.
-
A legveszélyeztetettebbek Észak-Ausztrália közösségei, a távoli települések és a nagyvárosok külső kerületei.
-
A korallzátonyok, köztük a Nagy-korallzátony és a Ningaloo-zátony, a felmelegedő óceán miatt még nagyobb „kifehéredési és biodiverzitás-veszteségi” kockázatnak vannak kitéve.
Kormányzati válasz és viták
A jelentés közzétételével egy időben a kormány bemutatta a nemzeti alkalmazkodási tervet, amely részletezi, hogyan tudnak a szövetségi, állami és helyi kormányzatok együttműködni a klímakockázatok kezelésében.
Ausztrália korábban vállalta, hogy 2030-ig 43%-kal csökkenti kibocsátását, ugyanakkor a kormányt továbbra is érik kritikák a fosszilis energiahordozóktól való erős függősége miatt.
