A közhiedelemmel ellentétben nem maga a hideg levegő okozza a problémát, hanem a helytelenül beállított hőmérséklet, a rossz páratartalom, a karbantartás hiánya és a túlzott használat. A tudatos és körültekintő klímahasználattal ezek a kockázatok minimalizálhatók, így a készülék valóban a komfortérzetünket szolgálhatja anélkül, hogy az egészségünkre káros hatással lenne.
A fokozatosság fontosabb, mint hinnéd
Az egyik leggyakoribb hiba, amit a klímahasználat során elkövethetünk, a túlságosan alacsony hőmérséklet beállítása. Amikor a kinti 35 Celsius-fokos hőségből belépünk egy 20 fokra hűtött helyiségbe, a szervezetünket extrém sokkhatás éri. Ez a hirtelen és drasztikus hőmérséklet-változás megterheli a keringési rendszert, és megzavarja a test természetes hőszabályozó mechanizmusait. Az erek hirtelen összeszűkülnek, ami fejfájáshoz, szédüléshez vezethet, és legyengítheti az immunrendszert, fogékonyabbá téve a szervezetet a fertőzésekre. Az egészségügyi szakértők általános ajánlása szerint a belső hőmérséklet legfeljebb 6-8 Celsius-fokkal legyen alacsonyabb a külső hőmérsékletnél. Ez azt jelenti, hogy egy 32 fokos napon az ideális belső hőmérséklet 24-26 fok körül van. Ez a különbség már elegendő a komfortérzet biztosításához, de nem terheli meg túlzottan a szervezetet.
Szabályozzuk a páratartalmat és a légáramlást
A klímaberendezések nemcsak hűtenek, hanem a levegő páratartalmát is jelentősen csökkentik. Míg a magas páratartalom fokozza a hőérzetet, a túlságosan száraz levegő szintén káros lehet az egészségre. A száraz levegő irritálja és kiszárítja a nyálkahártyákat az orrban, a torokban és a szemekben. A kiszáradt nyálkahártyák pedig elveszítik természetes védekezőképességüket a kórokozókkal, vírusokkal és baktériumokkal szemben, ami növeli a légúti fertőzések kockázatát. A szem szárazsága, viszketése és vörössége szintén gyakori panasz a klímával hűtött helyiségekben. A probléma ellensúlyozására fontos gondoskodni a megfelelő párásításról. Ha a klíma sokat megy, érdemes egy páramérővel ellenőrizni a helyiség páratartalmát, amelynek ideális értéke 40% és 60% között van. Amennyiben a páratartalom ez alá az érték alá esik, használjunk párásító készüléket, vagy helyezzünk el a szobában egy tál vizet, esetleg teregessünk bent.
A tisztítás elengedhetetlen
A klímaberendezés rendszeres és szakszerű karbantartásának hiánya az egyik legsúlyosabb egészségügyi kockázati tényező. A készülék beltéri egységének belsejében, a hűtőbordákon és a csepptálcában a működés során lecsapódó pára ideális táptalajt biztosít a penészgombák, baktériumok és más mikroorganizmusok elszaporodásához. Ha a klímát tisztítás nélkül kapcsoljuk be, ezeket a kórokozókat a ventilátor a levegőbe fújja, amelyeket aztán belélegzünk. Ez a szennyezett levegő számos egészségügyi problémát okozhat, allergiás reakciókat válthat ki, mint a köhögés, tüsszögés, szemirritáció, és súlyosbíthatja az asztmás tüneteket.
Az egészségügyi kockázatok minimalizálása érdekében a klímaberendezést évente legalább egyszer, a hűtési szezon megkezdése előtt szakképzett szerelővel kell kitisztíttatni és karbantartatni.