A Velencei-tó vize az év minden szakában melegebb, mint a levegő, ami komoly problémákat okozhat az élővilágában, és amelynek hátterében részben az emberi tevékenység is áll – derült ki az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatásaiból.
Az ELTE kutatói, Szabó Péter és Pongrácz Rita, a HungaroMet adatai alapján, 1971-től 2024-ig vizsgálták a Velencei-tó és a levegő hőmérsékletének alakulását, együttműködve a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatósággal. A kutatás eredményei szerint a tó vize szinte minden évben, minden évszakban magasabb hőmérsékletű, mint a környező levegő, és a víz hőmérséklete 4°C-kal emelkedett az elmúlt fél évszázadban. Ezzel szemben a levegő hőmérséklete ennél kevésbé változott.
Különösen a nyári időszakban nőtt meg jelentősen a víz hőmérséklete, ami a megnövekedett napsugárzásnak és a víz sugárzáselnyelésének köszönhető. Az elmúlt évek aszályos időszakai – mint például a 2022-es és az idei nyár – tovább súlyosbították a helyzetet, hiszen a tó vízszintje alacsony, így a kisebb vízmennyiség gyorsabban melegszik fel és párolog el. Ez komoly veszélyt jelent a tó élővilágára, és akár jelentős halpusztuláshoz is vezethet - írta meg a Dívány.
Az emberi beavatkozások, mint a tó környékének beépítése vagy a túlzott vízhasználat, tovább rontanak a helyzeten. Különösen a környező területek locsolása és a vízszintek szabályozásában szerepet játszó pátkai és zámolyi tározók kiürülése jelent problémát. Ha nem csökkenne a víz mennyisége, a tó nagyobb víztömege jobban tudná tompítani a hőmérséklet-ingadozásokat.
A szakértők ezért azonnali beavatkozást javasolnak regionális adaptációs stratégiák formájában, amelyek mérsékelnék a vízhasználatot és megvédenék a tó természetes egyensúlyát.
Ez a jelenség nem csak a Velencei-tavat érinti, hanem a világ számos más vizes élőhelyét is, köztük a Balatont is, ahol hasonló problémák jelentkeznek a klímaváltozás és az emberi hatások miatt.