Kedd estétől hajnalig ülésezett az Országgyűlés, ahol több törvényjavaslat általános vitája zajlott. A csomagok az Orbán-kormány idején elfogadott, az ország működését nehezítő vagy magánérdeket szolgáló szabályok módosítását célozzák, több előterjesztés gazdája Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter volt.
A képviselők budapesti ingatlanok fejlesztéséről és vagyonkezeléséről, közúti közlekedésről, az építészeti törvényről, valamint a büntetőjogi jogszabályokról tárgyaltak. Vitézy Dávid a vitában felidézte, hogy az Országgyűlés 1870-ben döntött a Fővárosi Közmunkák Tanácsa létrehozásáról; a javaslat szerint ezt az egyeztetési fórumot most Fővárosi Közfejlesztések Tanácsaként állítanák fel újra a kormány és a főváros között. A testület élén a miniszterelnök és a főpolgármester állna, tagjait pedig a kormány és a fővárosi közgyűlés választaná meg -írja a Népszava.
Közterületek kerülnének vissza a fővároshoz
A miniszter szerint a javaslatok korrigálják, hogy a korábbi kormányzat egyes közterületeket elvett a fővárostól. Az V. kerületi önkormányzatnak juttatott közterületek és a Duna-parti területek visszakerülnének a fővároshoz, a Planetárium állami működtetésbe kerülne vissza, a Városliget három részének – a Dózsa György út menti szakasznak, a Közlekedési Múzeum telkének és a volt Petőfi Csarnok helyének – pedig visszaadnák a parkfunkcióját. A józsefvárosi pályaudvar területeit köztulajdonba vennék vissza, és a budai Vár fejlesztésének is gazdát keresnének.
December 31-ig vizsgálnák felül a kiemelő rendeleteket
Az építészeti törvény átalakításának fő eleme a kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályok módosítása. Vitézy Dávid ismertetése szerint a kiemelt beruházások rendszere Európa legtöbb országában létező jogi eszköz, az elmúlt években azonban a korábbi kormány annyira kifacsarta és túlhasználta, hogy a jogintézmény kiüresedett.
„Kiemelt ingatlanfejlesztőket juttattak extraprofithoz, mindenféle urbanisztikai, városfejlesztési szempontok nélkül” – mondta Vitézy Dávid.
A kormány javaslata alapján a kiemelő rendeleteket felfüggesztenék, és december 31-ig vizsgálnák felül valamennyit. A csomag azt is tartalmazza, hogy a kiemelt státuszú beruházások ne tarthassák meg a besorolásukat, ha nem tartják be a környezetvédelmi szabályokat – a miniszter itt elsősorban az elmúlt években idetelepített akkumulátorgyárak környezetszennyező tevékenységére utalt.
Új bűncselekmény lenne az uniós környezetvédelmi szabályok megszegése
A büntetőjogi csomagot Bódis Péter, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára ismertette. Elmondása szerint a parlament tizennégy jogszabályt módosíthat: a büntetőjogi kódexek mellett a nemzetközi bűnügyi együttműködésről szóló törvényeket, a telekommunikációs jog területét és néhány kapcsolódó ágazati törvényt, jórészt az uniós szabályokhoz igazítva.
Az államtitkár szerint az uniós környezetvédelmi és büntetőjogi szabályok hazai alkalmazásával védettebbé válik az ország környezete. Új bűncselekményként jelenne meg az uniós környezetvédelmi jogszabályok megszegése, módosulna a környezet- és a természetkárosítás tényállása, a büntetőjogi védelem pedig súlyosabb eredményekre is kiterjedne. Bódis Péter a kiterjesztett vagyonelkobzás bevezetését és az embercsempészekkel szembeni fellépés szigorítását a szervezett bűnözés elleni küzdelem előrelépéseként említette.
A javaslatok egyelőre az általános vitánál tartanak, így nyitott kérdés, hogy a kiemelt beruházások felülvizsgálata milyen konkrét projekteket érint majd, és mi lesz a sorsa azoknak a fejlesztéseknek, amelyek a felfüggesztés alatt veszítik el a kiemelt státuszukat.
