Pályázat helyett közvetlen kijelöléssel töltötte be a Külügyminisztérium a külszolgálati posztok jelentős részét az elmúlt négy évben – ez derül ki azokból az adatokból, amelyeket a 444 közérdekű adatigényléssel szerzett meg a tárcától. A lap emellett név nélkül nyilatkozó külügyi dolgozók beszámolóiból állította össze, hogyan alakult át a minisztérium személyi állománya Szijjártó Péter külügyminisztersége alatt.
Az adatigénylésre kapott számok szerint 2022 és 2026 között 3177 külszolgálati pályázatot írt ki a tárca. Ezek közül 1502 esetben pályázati úton választották ki a diplomatát, 919 esetben viszont pályázat nélkül, kijelöléssel született döntés arról, ki és hová utazik ki külszolgálatra. A négy évet megelőző időszak, vagyis a 2014 és 2022 közötti kinevezések ebben a kimutatásban nem szerepelnek.
Amikor a pályázat eredményénél a „kijelölés" szó állt
A külügyi gyakorlatban a külszolgálati pályázatokat rendszerint nyáron hirdetik meg, hogy a következő évben megüresedő diplomáciai helyeket feltöltsék; emellett rendkívüli pályázatok is indulnak, például ha valakit idő előtt hazahívnak egy nagykövetségről, vagy személyes okból szabadul fel egy állomáshely. A 444 forrásai szerint azonban egyre többször fordult elő, hogy a pályázat eredményénél nem egy nyertes nevét, hanem a „kijelölés" szót tüntették fel. Az így lezárt eljárásokban akár tíz-tizenkét külügyi munkatárs is pályázhatott egy pozícióra, a helyet végül mégis olyasvalaki kapta meg, aki nem szerepelt a pályázók között.
A minisztérium működésére rálátó megszólalók úgy látták, sok esetben előre kiszámítható volt, ki lesz a befutó, és a pályázatot inkább a valódi verseny látszata miatt írták ki. Beszámolóik szerint később erre sem mindig ügyeltek: bizonyos pozíciókat meg sem hirdettek, és csak az eredmény közzétételekor derült ki, hogy azokat kijelöléssel osztották ki.
Futsalos csapattársak, fideszes gyerekek, egy telefon
A lapnak nyilatkozó dolgozók szerint a budapesti állomány összetétele is átalakult. Futsalos csapattársak és más sportolók mellett Fidelitashoz vagy az MCC-hez kötődő fiatalok, NER-es vállalkozók és fideszes politikusok gyermekei jelentek meg a minisztériumban. Többen is úgy fogalmaztak: „nemes egyszerűséggel jött a telefon, hogy fel kell venni". A 444 összegzése szerint a klasszikus karrierdiplomaták – akik nem politikai kinevezettként érkeznek, hanem megszerzik a szakképzettséget és végigjárják a külügyi ranglétrát – fokozatosan háttérbe szorultak, miközben a politikai, üzleti vagy személyes kapcsolatokkal érkezők magasabb fizetést kaptak. A minisztériumi dolgozók körülbelül 75 százaléka cserélődött le 2014 és 2026 között.
Az utolsó kormányzati ciklusban a források szerint tovább éleződött a helyzet. Szijjártó korábbi kabinetfőnöke, Gyarmati Eszter, aki az Újpest FC-től érkezett a tárcához, közigazgatási államtitkár lett; a megszólalók szerint az érkezésével a belső feszültségek is nőttek.
Külgazdaság a klasszikus diplomácia helyett
A háttérben a megszólalók a miniszter saját pályaívét is emlegették: Szijjártó nem diplomataként került a tárca élére, hanem a Fidelitason, majd miniszterelnöki szóvivői és államtitkári pozíciókon át jutott el a Külügyminisztériumig. A klasszikus diplomáciai munkát a források szerint kevésbé tekintette a saját területének, annál inkább a külgazdaságot. Ez a kommunikációjában is megmutatkozott: a gyárbejelentések, beruházások és külgazdasági megállapodások hangsúlyosabb szerepet kaptak, mint a hagyományos diplomáciai tárgyalások.
„a magyar külpolitikának az ország külgazdasági érdekeit kell szolgálnia" – közölte Szijjártó Péter.
A miniszter szerint ezt a szempontot vállalati szinten is érvényesíteni kell. A 444 forrásai arról is beszéltek, hogy Szijjártó több alkalommal kijelentette: az ő minisztériumában nem lesznek klasszikus karrierdiplomaták.
Az Euronews által is átvett anyagból több kérdés nyitva marad. A közölt két szám – az 1502 pályázati úton és a 919 kijelöléssel betöltött hely – együtt nem adja ki a négy év alatt kiírt 3177 pályázatot, azt viszont a nyilvánosságra hozott adatokból nem lehet megállapítani, mi történt a fennmaradó esetekben. Ugyancsak nyitott, hogyan alakult a kijelölések aránya a 2014 és 2022 közötti időszakban, amelyre az adatigénylés nem terjedt ki.
