Az Országgyűlés a keddi ülésnapon 134 igen és 52 nem szavazattal fogadta el, hogy a vármegyéket újra megyének, a főispánokat pedig kormánymegbízottaknak hívják. Az ellenzék valamennyi képviselője nemmel szavazott – számolt be róla a Telex.
Magyar Péter miniszterelnök július elején jelentette be, hogy megszüntetik a főispán és a vármegye elnevezéseket. A bejelentés nem előzmény nélküli: a kormányfő már májusban arról beszélt, hogy szakítani szeretnének azzal, hogy a főispánok politikai kinevezettek, a Tisza-kormányban pedig valódi közszolgák lesznek. Középtávon az egész kormányhivatali rendszert átalakítanák: a kormányhivataloktól több hatáskör elkerülne, és ismét lennének szakszervek.
2022-ben vezette be az elnevezéseket a fideszes többség
A vármegye és a főispán elnevezést 2022-ben vezette be a fideszes többség. Az akkori érvelés szerint a vármegye szó visszaállítása biztosítja az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományainak továbbélését, erősíti a nemzeti összetartozás eszméjét, illetve a magyar demokrácia nemzeti karakterét.
A kedden elfogadott javaslat a történeti hagyományok tiszteletben tartása mellett elsősorban praktikus okokkal magyarázza a változtatást: a közigazgatási szervezetrendszer átláthatóságával, közérthetőségével és az egységes jogalkalmazással.
Októbertől kell átírni a többi jogszabályt
A törvény a kihirdetést követő napon lép hatályba. A dokumentum tételesen felsorolja, hogy az egyéb törvényekben hol kell a vármegyét megyére átírni; ezek a rendelkezések október 1-jén lépnek hatályba.
A javaslat szövegéből nem derül ki, mikorra készül el a kormányhivatali rendszer szélesebb átalakítása, amelyet a miniszterelnök májusban középtávú célként jelölt meg.
