Minden jogalkotási feltételt teljesített a kormány az uniós helyreállítási alap forrásainak lehívásához – jelentette be hétfőn Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter. A bejelentés szerint a 10 milliárd eurós eredeti keret mellett további 6 milliárd eurónyi befagyasztott kohéziós forrás is megnyílhat, ami az árfolyamtól függően nagyjából 5500-6000 milliárd forintot jelent.
„Magyarország az összes mérföldkövet és szupermérföldkövet teljesítette, tehát száz százalékos teljesítéssel minden uniós pénzt haza fogunk hozni, amiről a politikai megállapodás Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Magyar Péter miniszterelnök között néhány hónappal ezelőtt Brüsszelben megszületett” – jelentette ki Vitézy Dávid.
Huszonhét szupermérföldkő volt a feltétel
A magyar helyreállítási tervet az Európai Unió már 2022 végén elfogadta, a kifizetéseket azonban 27 szupermérföldkő teljesítéséhez kötötte. Ezek az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupció elleni fellépést, a közbeszerzések átláthatóságát és az uniós pénzek ellenőrzését érintő előfeltételek voltak. A folyósítást tehát nem a program tartalma, hanem a magyar jogállamisági és pénzügyi ellenőrzési rendszerrel szembeni brüsszeli fenntartások akadályozták.
A Magyar Péter vezette kormány hivatalba lépése után felgyorsult a feltételek teljesítése. Magyarország csatlakozott az Európai Ügyészséghez, szigorította az összeférhetetlenségi és támogatás-ellenőrzési szabályokat, és több igazságügyi, közbeszerzési, valamint energetikai jogszabályt is módosított.
A határidő szorossága abból adódott, hogy az RRF nem a szokásos, többéves kohéziós támogatási rendszer része: a mérföldköveket 2026. augusztus 31-ig kellett teljesíteni, a kifizetéseknek pedig az év végéig meg kell történniük.
Mire fordítható a pénz
A most felszabaduló, mintegy 10 milliárd eurós keretből hozzávetőleg 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 3,5 milliárd pedig kedvezményes hitel. A forrást energetikai és közlekedési beruházásokra, az egészségügy és az oktatás korszerűsítésére, valamint a zöld és digitális átállásra lehet fordítani.
Ez ugyanakkor nem jelenti az összes korábban befagyasztott magyar uniós forrás automatikus felszabadítását: a kohéziós pénzek fennmaradó része továbbra is külön eljárásokhoz és feltételekhez kötődik.
A kormány múlt heti ülésén arról is döntött, hogy újra létrehozza a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát (FKT). A testület a kormány és a Fővárosi Önkormányzat együttműködéséről szóló egyeztetések állandó fóruma lenne.
A mérföldkövek teljesítésével a folyamat a kifizetési szakaszba lép, ahol már az év végi határidő a szűk keresztmetszet. Az, hogy a bejelentett összeg mekkora része érkezik meg ténylegesen 2026 vége előtt, a brüsszeli elbírálás ütemén múlik – erről Vitézy Dávid bejelentése nem adott menetrendet.
