Nem talált adatot a Külügyminisztérium arra, milyen stratégia alapján és ki döntött 2020-ban több ezer lélegeztetőgép beszerzéséről – ez derül ki abból a tájékoztatásból, amelyet a tárca a 24.hu-nak adott. Orbán Anita külügyminiszter kedden ismeretlen tettesek ellen tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen a Szijjártó Péter vezette minisztériumban 2020 márciusában és áprilisában, közbeszerzés alól mentesítve lebonyolított, mintegy 300 milliárd forintos Covid-beszerzések miatt.
A Tisza-kormány júniusban rendelte el a 2020-as járványügyi beszerzések átvilágítását. A vizsgálatról jelentés készült, amelynek megállapításait beépítették a keddi feljelentésbe. A tárca 24.hu-nak adott tájékoztatása szerint az előző kormányzat esetében az sem volt rekonstruálható, milyen szakmai szempontok vezérelték a döntéseket.
Átláthatatlan döntéshozatal, túlzó árak
A belső vizsgálat több súlyos problémát tárt fel a Külgazdasági és Külügyminisztériumban (KKM). Ezek között szerepel a beszerzéseket megelőző döntéshozatal átláthatatlansága, a megvásárolt mennyiségek meghatározásának tisztázatlansága, a szerződő partnerek és közvetítők kiválasztásának körülményei, a sok esetben túlzóan magas beszerzési árak, egyes gépeknél a minőségi problémák, valamint a folyamat dokumentálatlansága és az információhiány a szerződéskötések és a minisztériumi munkavégzés során. A vizsgálat nem szűkült a lélegeztetőgépekre: a tárca minden védőeszköz-kategóriában talált problémás beszerzést.
A KKM közel 300 milliárd forintot költött el, és az eszközökkel kapcsolatban azóta is keletkeznek költségek, például a raktározás miatt. A vagyoni hátrány pontos összegét a nyomozásnak kell megállapítania, a minisztérium ugyanakkor százmilliárd forintos, tizenkét számjegyű nagyságrendű kárral számol. A megvásárolt gépeknek csak kis része jutott el a kórházakba.
16 853 gép, hiányzó indoklás
A 16 853 lélegeztetőgép beszerzésének indokoltságáról a tárca azt írta: nem találtak olyan adatot, amelyből kiderülne, milyen beszerzési stratégia alapján és ki döntött ekkora mennyiségről. A korabeli nyilatkozatok alapján a vizsgálat azt valószínűsítette, hogy a gépek száma erősen eltúlzott volt, mert megfelelő számú szakképzett személyzet hiányában feltehetően nem lehetett volna ennyi készüléket működtetni a magyar egészségügyben. A túlrendelés mértékének meghatározását egészségügyi szakkérdésnek nevezték, amelyet a nyomozás során lehet tisztázni.
A feljelentés ismeretlen tettesek ellen irányul; a minisztérium hangsúlyozta, hogy a személyi felelősség megállapítása az ügyészség és a bíróság dolga. A beadvány ugyanakkor részletesen bemutatja azt a döntési és hatásköri láncot, amely mentén a beszerzések zajlottak. A tárca álláspontja szerint a beszerzéseket lebonyolító operatív munkatársak a vezetőik utasításait hajtották végre, és nem feltétlenül láttak rá az utasítások mögöttes megalapozottságára – a felelősség súlypontját ezért a döntéshozói és vezetői szinten látják.
Két csődbe ment beszállító
Konkrét cégeket a Külügyminisztérium nem nevezett meg. A 24.hu birtokába korábban került dokumentumokból viszont kiderült, hogy a járvány idején jelentős állami megrendelésekhez jutó OTT-One Nyrt. és TMT Technics Kft. egyaránt szerződött a Szijjártó Péter vezette tárcával és a kórházak ellátását szervező Állami Egészségügyi Ellátó Központtal (ÁEEK).
Az OTT-One korábban nem volt jártas az egészségügyben, a járvány alatt mégis 12–13 milliárd forintos állami lélegeztetőgép-üzlethez jutott; a céget 2026 februárjában, a felszámolási eljárás lezárása után megszüntették. A TMT Technics Kft. szintén nagy állami megrendelést kapott, 18,5 milliárd forintos árbevételt ért el, felszámolását pedig 2026 júniusában rendelte el a bíróság. Mindkét társaság megszűnése azt a kérdést hagyja nyitva, kitől és milyen eljárásban lehet érvényesíteni a minisztérium által százmilliárdos nagyságrendűre becsült vagyoni hátrányt.
