A Tisza Párt választási programjának egyik sarokköve, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöki tisztségére 96-an nyújtották be pályázatukat, az elnökhelyettesi posztokra pedig 68-an jelentkeztek. Az augusztus 16-án lezárult pályázati eljárás után egyelőre öt elnökjelölt neve ismert: egy korrupcióellenes jogász, egy ügyvédi egyesület vezetője, egy tapasztalt büntetőjogász, egy volt sztárnyomozó és a Quaestor-per büntetőbírója is versenybe szállt a hat évre szóló, több mint ötmilliós havi fizetéssel járó posztért.
Nyomozati és vádemelési jogkörrel is fel lesz ruházva a hivatal
Magyar Péter már a Tisza Párt 2025. július 12-i nagykanizsai kongresszusán bejelentette, hogy választási győzelem esetén hivatalt állítanak fel az Orbán-kormányok alatt jogellenesen megszerzett közvagyon visszaszerzésére. Az Alaptörvény 17. módosítása után, amely kijelölte a szuperhatóság alkotmányos helyét, a törvényjavaslatot július 10-én nyújtották be a parlamentnek, amely azt július 28-án 143 igen és 46 nem szavazattal el is fogadta. A törvény szerint az NVVH feladata a közvagyont érintő visszaélések feltárása, valamint a jogellenesen kikerült közvagyon felkutatása, biztosítása és visszaszerzése. A hivatal vizsgálhatja az állami és önkormányzati vagyont, a közbeszerzéseket, támogatásokat, koncessziókat és uniós forrásokat, feltárhatja a pénzmozgásokat és a szerződéses, tulajdonosi láncokat, emellett eljárásokat kezdeményezhet, bizonyos esetekben nyomozhat, illetve közvádlóként is felléphet.
Az Országgyűlés választja meg a hivatal elnökét és négy – közpénzügyi, nyomozati, vádemelési és fellebbviteli – helyettesét, kétharmados, titkos szavazással, hat évre. Az elnök havi illetménye a bírói illetményalap hétszerese, ami a legfőbb ügyész fizetésével megegyezően több mint 5 millió forintot jelent, míg az elnökhelyettesek havi 4 millió forintot kapnak, a bírói illetményalap 5,5-szörösét. Az elnök évi 20, az elnökhelyettesek 15-15 munkanap pótszabadságra is jogosultak. Hantosi István, a parlament igazságügyi és alkotmányügyi bizottságának elnöke szerint az augusztus 24-i zárt ülésen dől el, kiket hívnak személyes meghallgatásra – a nyilvános meghallgatásokat augusztus 25–26-án tartják, a bizottság pedig augusztus 27-én terjeszti a végleges jelöltlistát az Országgyűlés elé.
Kik pályáztak eddig az elnöki posztra?
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója az mfor.hu-nak megerősítette jelöltségét, és a pályázatához a hivatal működéséről szóló koncepciót is készített, mivel álláspontja szerint a közvagyon jelentős része az elmúlt években nem jogállami keretek között halmozódott fel. Gerő Tamás, az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület elnöke a Klikk TV Mélyvíz című műsorában elmondta, hogy az új hivatalnak elsősorban a rendszerszintű visszaélésekre és a nagy összegeket érintő ügyekre kellene összpontosítania, a magántőkealapok átvilágítását nevezve a visszaszerzési stratégia egyik fontos területének.
Francsics Imre ügyvéd a Szeretlek Magyarország hírportálnak azt nyilatkozta, harminc éve dolgozik büntetőjogászként, és a meglévő törvényekkel már most komoly rendet lehetne tenni, ha azokat betartanák.
„A probléma eddig az volt, hogy ezeket a törvényeket nem vették komolyan, nem tartották be, és kiüresítették a gyakorlatukat.” – mondta Francsics Imre.
Molnár Csaba ügyvéd, az ORFK pénzmosás elleni osztályának korábbi alezredese, a Kulcsár-ügy egykori főnyomozója a hvg.hu-nak elmondta, hogy megfelelő szakmai felkészültség mellett akár fél éven belül megkezdődhetnek az első vizsgálatok. Steiner Gábor bíró, a Fővárosi Törvényszék tanácselnöke, aki pályafutása során olyan nagy horderejű ügyeket tárgyalt, mint a Quaestor- vagy a BKV-per, a Portfolio szerint az európai szinten is egyedülálló konstrukció miatt indult, és úgy véli, az NVVH a vagyonvisszaszerzési hivatalok és a korrupcióellenes ügyészségek funkcióinak ötvözésével valódi szuperügyészségként működhet majd.
