A HungaroMet budapesti adatsora alapján a modern mérések kezdete óta minden korábbinál intenzívebb volt mindkét idei extrém hőhullám: egy 12 napos júniusi, majd egy annál is intenzívebb, 9 napos júliusi-augusztusi hőhullámot kellett átvészelnünk idén nyáron. Szabó Péter, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatója a Másfélfokon megjelent elemzésében mutatja be az egyre kiugróbb rekordmelegeket, amelyek jelentős többlethalálozással is járnak.
Idén júniusban öt napon is megdőlt az országos napi melegrekord, júliusban egy napon, augusztusban pedig a hónap közepéig már három napon. Ezek az események mind hőhullámokhoz köthetők, amelyek gyakorisága, hossza és intenzitása is növekszik a klímaváltozás következtében. Az országos tisztifőorvos által elrendelt harmadfokú hőségriadó kritériuma, hogy a napi átlaghőmérséklet legalább három egymást követő napon legalább 27 °C-os legyen – ilyenkor a nappali hőséget meleg éjszakák követik, így a szervezet még akkor sem tud regenerálódni.
Kétszer dőlt meg a rekord idén nyáron
Az elemzés a HungaroMet 20. század elejéig visszanyúló, homogenizált budapesti adatsorát vizsgálta, amely a hőhullámok intenzitását a 27 °C-os napi átlag feletti hőösszeggel méri. Ez alapján Budapesten sosem voltak még olyan hőhullámok, mint amilyeneket idén kétszer is át kellett élni. Az első június 20-án kezdődött és 12 napig tartott, a második július 30-án kezdődött és 9 napig tartott – utóbbi rövidebb időtartama ellenére magasabb hőösszeget ért el, vagyis összességében még megterhelőbb volt.
Mindkét idei hőhullám melegebb volt, mint a korábbi abszolút melegrekordot jelentő 2007-es. Az 1994-es hőhullám szintén 12 napig tartott, akárcsak az idei júniusi, de közel sem volt olyan intenzív. A 2024 júliusi hőhullám ugyan a leghosszabb volt eddig, 13 napos, ám 11 százalékkal kevésbé intenzív, mint az idei augusztus eleji.
Az emberi tevékenység felelős a változásért
Az elemzés szerint korábbi vizsgálatok 89 százalékos bizonyossággal állítják, hogy az emberi tevékenység felelős a hőhullámok gyakoriságának jelentős hazai növekedéséért, vagyis nem igaz, hogy régen is hasonló gyakorisággal fordultak elő ilyen események. Budapest 30 leghosszabb harmadfokú hőhulláma jól mutatja a 20. század változékonyságát: évtizedeken át néhány évente jelentkeztek kissé intenzív hőhullámok, volt egy hosszabb, hőhullámban szegény időszak, majd 1990 után megjelent a klímaváltozás hatása. Igazán 2010 után váltak hosszúvá és intenzívvé a hőhullámok, és az adatok szerint az intenzitásuk nagyobb mértékben növekedett, mint a hosszuk – vagyis a szervezetnek egyre nehezebb elviselnie őket.
