Az Országgyűlés 145 igen, 1 nem és 41 tartózkodás mellett fogadta el a köznevelési törvény módosítását, amely könnyebbé teszi az iskolákban a sztrájkolást, bővíti az igazgatók munkáltatói jogkörét, és nagyobb beleszólást ad a tantestületeknek a pedagógiai programba, a házirendbe, az éves munkatervbe, sőt az igazgatóválasztásba is -írja a 444.
Megszűnnek a sztrájkot korlátozó akadályok
A törvénymódosítás eltörli a köznevelésben dolgozók szabad sztrájkjogát eddig korlátozó akadályokat. Ugyanakkor továbbra is meghatározza, milyen feladatokat kell ellátnia az intézménynek egy sztrájk alatt: gondoskodni kell a gyermekfelügyeletről reggel 7 és délután 3 óra között, a kollégiumok működéséről, az étkeztetésről, valamint a sajátos nevelési igényű (SNI-s), illetve beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézséggel élő tanulók felügyeletéről. Ha egy sztrájk az érettségi vizsgákat megelőző 90 napban összesen öt munkanapnál tovább tartana, a kötelező érettségi tantárgyak felkészítő óráit akkor is meg kellene tartani.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) több javaslatát beépítették a módosításba, az érettségi felkészítő órákra vonatkozó szabályt azonban kifogásolta a szervezet.
„Ilyen szabályozás más európai országokban nem létezik, és nem áll összhangban a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyezményével sem.” – közölte a PDSZ.
A Fidesz-kormány az elmúlt 16 évben módszeresen szűkítette az intézmények és a tantestületek jogköreit, amelyeket a tankerületek kaptak meg, a kormánypárt egyben korlátozta a pedagógusok sztrájkjogát is, a sztrájkoló tanárokat pedig a státusztörvénnyel sújtotta.
Bővül az igazgatók és a tantestület mozgástere
A módosítás a tankerületi fenntartású intézmények vezetőinek munkáltatói jogkörét is bővíti. A kinevezésekkel, felmondásokkal, besorolásokkal és bérekkel kapcsolatos döntésekhez továbbra is szükséges a tankerületi központ vezetőjének egyetértése, ugyanakkor a tankerületi vezető mostantól jóval nehezebben gáncsolhatja el az intézményvezető döntését. A tankerületi elnök például akkor nem fogadhatja el egy döntést, ha az jogszabályellenes, vagy nincs rá fedezet a költségvetésben.
A törvény több olyan kérdésben is meghatározó szerepet ad a pedagógusoknak, amely eddig a fenntartó vagy az intézményvezetés hatáskörébe tartozott. Ide tartozik a szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ), a pedagógiai program és az éves munkaterv is, amelyeket az igazgató készít elő, de amelyeket a tantestületnek kell elfogadnia. A tantestület emellett beleszólást kap az igazgató megbízásába is: a jelölt vagy jelöltek vezetői programját a munkaközösségek és a nevelőtestületek véleményezhetik, a fenntartónak pedig a kinevezés előtt ki kell kérnie a pedagógusok és az oktatókat segítők véleményét is.
Hogy a most megszavazott jogkörök a gyakorlatban mennyire erősítik meg a tantestületek önállóságát a tankerületi fenntartókkal szemben, az a következő tanévben derül ki igazán.
