Karácsony Gergely főpolgármester szakmai vizsgálatok adataira hivatkozva pénteken azt írta közösségi oldalán, hogy „hátralévő életünk egyik leghűvösebb nyarát” éljük most, és Budapestet csak közösen, új szemlélettel lehet felkészíteni az elkövetkező évtizedek klímahatásaira.
A főpolgármester szerint minden felhasznált szimuláció, minden vizsgált forgatókönyv a város minden pontján melegedést jelez. A század közepére évente 1-3,5 hét többlet hőségriadós nappal és 2-4 hét többlet trópusi éjszakával kell számolni.
„Ez azt jelenti, hogy a ma még rendkívülinek tekintett hőség rendszeres nyári üzemállapottá válik. A hőségriadó a jövőben nem eseménykezelés, hanem szezonális üzemeltetési feladat lesz.” – írta Karácsony Gergely.
Nem egyenletes a felmelegedés a városban
A terhelés a városon belül nem egyenletesen jelentkezik: a legnagyobb növekedés a pesti oldalon, a legkisebb a Budai-hegyek térségében várható, Budapest legmelegebb magja pedig a jövőben is a belváros marad. A Főpolgármesteri Hivatal klímafőosztályának vizsgálata szerint a város túlnyomó részén 3-5 Celsius-fokos emelkedés, a külső pesti kerületek egyes, jellemzően újonnan beépült területein pedig 6 Celsius-fok feletti hőmérséklet-növekedés várható.
Karácsony szerint a felkészülésben Budapest az elmúlt években is irányt mutatott. Mint írta, gyakorlatilag minden megszerezhető uniós forrást erre költöttek, bár az Orbán-kormány idején ebből kevés jutott a városnak. Zöldfelület-, víz-, fenntartható energia- és zöldebb közlekedésfejlesztéseket valósítottak meg, és a most hazahozott uniós források felhasználásának, valamint a város pénzügyi konszolidációjának egyik fő célja, hogy Budapest nagyobb léptékben folytathassa ezt a munkát.
A csapadék és a viharok is változnak
A bejegyzés szerint az éves csapadékösszeg kis mértékben nőni fog: átlagosan 1 százalékkal a 2030-2050-es, és 3-5 százalékkal a 2050-2070-es időtávon. A csapadék mennyisége nyáron várhatóan csökken, a többi évszakban viszont nő. A 10 milliméternél nagyobb csapadékú napok száma minden szimulációban emelkedik, a viharos napok éves száma pedig 3-13 nappal nő – ez pedig a fasorok és zöldfelületek fenntartásában, valamint a légvezetékes hálózati elemek üzembiztonságában jelent majd többletterhelést.
