A kulturális örökség szempontjából sok értékes, de többnyire romos állapotban lévő épületet vásárolt a határon túl az Orbán Viktor regnálása alatt erre létrehozott KEKVA, a jelenlegi kormány pedig egyelőre nem tudja, mit kezdjen a nagyon vegyes portfólióval. A döntést a kulturális tárca átadta Vitézy Dávid miniszternek, aki a beruházásokért is felel – írja a HVG.
A lap által kikért adatok szerint összesen 41 határon túli, kárpát-medencei épületet vett meg a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány. A cikk megemlíti, hogy az ingatlanokért – főleg Erdélyben – indokolatlanul magas vételárat fizetett az alapítvány, amelynek kuratóriumi elnöke Magyar Levente, Szijjártó Péter külügyminiszter helyettese volt.
Középkori főterektől a szállodákig
A HVG adatai szerint legalább 26 romániai, 11 szlovákiai, két horvátországi, valamint egy-egy szlovéniai és szerbiai ingatlant vásároltak meg. A felvásárolt épületek között középkori ingatlanok szerepelnek a lőcsei, bártfai és késmárki főtéren a Szepességben, egy reneszánsz stílusú épület Kassán a város szívében, valamint az a klasszicista épület Pozsonyban, ahol korábban a magyar nagykövetség is működött. Komáromban a hajdani Első Takarékpénztár rossz állapotú tömbje lett Szlovákiában magyar állami tulajdon.
Romániában Borszéken négy, Tusnádfürdőn két házat is vettek, és Erdélyben a jelek szerint olyan szállodákat is vásároltak, amelyeknek nem volt jelentős műemléki értéke vagy különösebb magyar kötődése.
Miniszterek kapták meg az alapítói jogokat
A kormány már júniusban kijelölte azokat a minisztereket, akik a magyar állam nevében gyakorolják az alapítói jogokat a felsőoktatási tevékenységet nem ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a nem egyetemi kekvák felett – ez derül ki a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból. A határozat szerint az érintett alapítványoknál az alapítói jogokat kizárólagosan a kijelölt miniszter gyakorolja, a KEKVA esetében ez a feladat most Vitézy Dávidhoz került.
