A 2010 és 2026 közötti Orbán-kormányok időszakában 56 százalékkal nőtt a nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelések száma a 2002 és 2010 közötti szocialista–szabaddemokrata kormányzáshoz képest – tudósított a 24.hu. Az elmúlt tizenhat évben mintegy 19 ezer esetben adta meg az engedélyt az igazságügyi miniszter, az azt megelőző nyolc évben alig több mint hatezer ilyen eljárásra került sor.
A friss statisztikák egy közérdekű adatigénylésből derültek ki, amelyet Néher András, a Tisza Párt országgyűlési képviselője nyújtott be. A politikus a sajtóban megjelent információk alapján fordult az Igazságügyi Minisztériumhoz, miután kiderült, hogy 2010 és 2026 között összesen 18 906 esetben hagytak jóvá titkos megfigyelést, miközben mindössze ötven alkalommal tagadták meg a kérelmeket. Az összehasonlíthatóság érdekében kikért korábbi adatokból kiderült, hogy a Medgyessy-, Gyurcsány- és Bajnai-kormányok idején 6040 ilyen akciót engedélyeztek.
A számok éves szintre lebontva azt jelentik, hogy míg a szocialista kormányok alatt évente átlagosan 755, addig az elmúlt tizenhat évben évi 1181 megfigyelésre került sor.
Nemzetbiztonsági, nem bűnüldözési célú engedélyek
Ezek az engedélyek nem a hagyományos bűnüldözéshez kapcsolódnak – azokat ugyanis nyomozási bíró rendeli el –, hanem nemzetbiztonsági és alkotmányvédelmi célúak. Célpontjaik lehetnek szélsőséges csoportok, külföldi kémek vagy bárki, aki a kormányzat megítélése szerint veszélyezteti az ország társadalmi és gazdasági rendjét.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint a szinte százszázalékos engedélyezési arány egyértelműen megmutatja, hogy az igazságügyi miniszter nem gyakorol érdemi kontrollt a titkosszolgálatok felett.
„Mivel a miniszter nem független a kormánytól, a rendszer különösen sebezhetővé válik, ha a hatalom vissza akar élni a szolgálatok adta lehetőségekkel.” – mondta Remport Ádám, a TASZ kutatója.
A Pegasus-ügy is a statisztikák részét képezi
A minisztériumi statisztikákba beletartoznak a Pegasus-botrány megfigyelései is. Öt évvel ezelőtt egy kiszivárgott adatbázisból derült ki, hogy az izraeli kémszoftverrel több mint 300 hazai célpontot – köztük újságírókat, üzletembereket, ügyvédeket és ellenzéki politikusokat – figyeltek meg észrevétlenül, aminek állami beszerzését később a kormányoldal is elismerte.
A jogvédők szerint a most közzétett számok magukban foglalhatják a Tisza Párttal szembeni esetleges akciókat is, bár egyelőre nem tisztázott, hogy azokat állami szervek vagy magántitkosszolgálatok bevonásával végzik-e.
