Sulyok Tamás aláírta az Alaptörvény 17. módosítását, amely megszüntette az ő köztársasági elnöki megbízatását is – ezt a közösségi oldalán jelentette be. A megbízatása a törvény kihirdetését követő napon szűnik meg, azaz hétfőn 0 órától már nem ő lesz a köztársasági elnök.
Sulyok Tamás arról beszélt, hogy egész életét a jog tisztelete és szeretete határozta meg. Szerinte az alaptörvény-módosítással „nemzeti sorskérdéshez, személyes vagy politikai érdekeken is túl mutató válaszúthoz érkeztünk”. Ha a köztársasági elnök a jelenlegihez hasonló dilemmával néz szembe, két út áll előtte: alkotmányos kötelességének aláírásával eleget tesz, vagy megtagadja az aláírást, amivel jogsértést követ el.
„Alaptörvényben foglalt kötelezettségemnek – jogi lehetőségeim és lelkiismeretem alapos mérlegelése után – eleget teszek. Aláírásom köztársasági elnöki kötelezettségeim és a köztársasági elnöki intézmény iránt tanúsított teljes és minden körülmények közötti tiszteletem végső pecsétje.” – mondta Sulyok Tamás.
Mit tartalmaz a módosítás?
A módosítással visszaállították a hetvenéves felső korhatárt az alkotmánybíráknak, amellyel két hónap múlva megszűnik a hetven év feletti Polt Péter és három másik alkotmánybíró megbízatása. Az Alkotmánybíróság elnökét a jövőben ismét a testület tagjai választhatják meg maguk közül, és az alkotmánybírák megbízatása tizenkettő helyett kilenc évre szól majd. A bírák nagyobb szerepet kapnak az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnökének kiválasztásában, ezeket a tisztségeket pedig hat évre, újraválaszthatóság nélkül tölthetik be a jövőben.
A módosítás tizenkét éves időkorlátot vezet be az országgyűlési képviselőknek: már a következő választáson sem indulhat el, aki legalább három ciklusban volt képviselő. Emellett megteremtették a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal alkotmányos alapját, eltörölték a Költségvetési Tanács vétójogát, megszüntették az Országgyűlési Őrséget, és visszaállították az Alkotmánybíróság felülvizsgálati jogát egyes költségvetési és adóügyekben.
A választási kampányban is szó volt Sulyok leváltásáról
Sulyok Tamást 2024-ben Novák Katalin lemondása után öt évre választotta meg az akkori fideszes többségű Országgyűlés, mandátuma 2029 márciusáig tartott volna. Magyar Péter már a kampányhajrában megígérte, hogy kétharmados felhatalmazás esetén módosítják az Alaptörvényt, és leváltják a Fidesz által kinevezett tisztségviselőket. A választás után Magyar lemondásra szólította fel Sulyokot, majd határidőt is szabott: május 31-ig várta el az önkéntes távozást, ez azonban nem történt meg, így júniusban bejelentette az Alaptörvény-módosítás előkészítését.
Sulyok szerint a demokratikus intézményrendszer működésébe köztársasági elnökként csak akkor kellett volna beavatkoznia, ha rendszerszintű zavar keletkezik, saját szerepét pedig úgy értelmezte, hogy távol kell maradnia a pártpolitikai vitáktól. Az elmúlt hetekben többször is kifejezte alkotmányos aggályait, az Alkotmánybírósághoz és a Velencei Bizottsághoz is fordult, mondván, a módosítás sérti a jogállamiság és a hatalommegosztás elvét. Gulyás Gergely szerint a tiszás többség politikai megfontolásból váltja le a köztársasági elnököt.
Egy hónapon belül új elnököt választhatnak
Az Országgyűlés harminc napon belül titkos szavazással választ új köztársasági elnököt, addig a feladat- és hatásköröket az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes gyakorolja. Egy jelölt indulásához legalább 40 képviselő ajánlására van szükség, ezt önállóan a Tisza Párton kívül csak a 44 fős Fidesz-frakció tudná teljesíteni. Magyar Péter korábban azt ígérte, olyan személyt javasolnak majd, aki megtestesíti a nemzet egységét, konkrét nevet azonban egyelőre nem közölt.
