A kárpátaljai magyar kisebbség jogainak rendezését várja el a magyar kormány Ukrajnától ahhoz, hogy a csatlakozási tárgyalások folytatódhassanak – jelentette ki Orbán Anita miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter. A tárcavezető szerint az utóbbi időben történtek előrelépések: a magyar kormány információi szerint az ukrán kabinet már kidolgozta a szükséges javaslatokat.
„A Radának el kell fogadnia azokat”
A külügyminiszter szeptember 3-án, csütörtökön a Kulturális Diplomáciai Értekezleten reagált arra, hogy Magyarország a héten nem támogatta a második és harmadik klaszter megnyitását Ukrajna csatlakozási tárgyalásain. Arra a kérdésre, hogyan lehetne kimozdulni a magyar–ukrán kapcsolatok holtpontjáról, konkrét feltételt fogalmazott meg.
„Amit várunk, az a júniusban kitárgyalt kisebbségi megállapodásnak a végrehajtása, ami azt jelenti, hogy a Radának el kell fogadnia azokat” – mondta Orbán Anita.
A megállapodás szerinti határidők eltérőek: az oktatás területén 2026 decembere a vállalás, a magyar kisebbség politikai részvételének elősegítését célzó lépéseket pedig 2027-ben kell törvénybe léptetnie az ukrán államnak. Orbán Anita közlése szerint a törvényjavaslatok jelenleg a különböző tárcák között köröznek, de belátható időn belül a Rada elé kerülhetnek.
Népszavazás a tárgyalások lezárása után
Újságírói kérdésre a külügyminiszter azt is elmondta, hogy a magyar kormány álláspontja szilárd Ukrajna csatlakozását illetően, és semmilyen körülmények között nem támogatják a gyorsított felvételt. A korábbi ígéretnek megfelelően amint Kijev lezárta a csatlakozási tárgyalásokat, népszavazást tartanak az ügyben – ezt António Costával, az Európai Tanács elnökével folytatott munkavacsorán is hangsúlyozták.
Honnan indult a júniusi alku
A magyar–ukrán kapcsolatok még az előző Orbán-kormány alatt romlottak meg, miután a Fidesz–KDNP egyik fő kampánytémájává tette az ukrajnai háborút és Ukrajna uniós csatlakozását, az uniós döntéshozatalban pedig olykor lassította az Ukrajnának nyújtott támogatást.
A Magyar Péter vezette kormány felállása után a két fél tárgyalóasztalhoz ült, és megegyeztek abban, hogy Magyarország eláll az első csatlakozási klaszter megnyitásával szemben emelt vétótól, amennyiben rendezik a kárpátaljai magyar kisebbség jogait. Az erről szóló megállapodás júniusban született meg.
A most megfogalmazott feltétel gyakorlatilag az ukrán törvényhozáshoz teszi át a döntés súlypontját: amíg a Rada nem szavaz a javaslatokról, a magyar oldal álláspontja szerint a tárgyalások következő klasztereinek megnyitása is nyitva marad. A decemberi oktatási határidő így az első valódi próba lesz arra, hogy a júniusi megállapodás átfordul-e ukrán jogszabállyá.
